Új, mindenkit megdöbbentő eredmények árulkodnak arról, hogy a naprendszer legtávolabbi égitestje geológiailag még mindig nagy aktivitást mutat, és elképzelhető, hogy jéghideg felszíne alatt folyékony víz lehet. A vízben pedig akár biológiai aktivitás sem zárható ki!
A Plútó, melyet közel egy évtizede törpebolygóvá fokoztak le, ismét az érdeklődés közvetlen középpontjába került azzal, hogy nemrégiben először sikerült nagyfelbontású fotókat készíteni felszínéről. Soha ilyen közelről, ilyen nagy részletességgel nem láttuk azelőtt.
Ráadásul a bolygó egyre több érdekes meglepetéssel szolgál, mely miatt már úgy vélik egyes csillagászok hogy talán a végén itt bukkanunk meglepetésszerűen földönkívüli élet nyomaira.
A New Horizons űrszonda tavaly nyáron haladt el a Plútó közelében, és tektonikai mozgások jeleit észlelte a felszínen.
A geofizikusokat mindez gondolkodóba ejtette, hiszen egy a Naptól ilyen távol keringő apró égitestnél erre számítottak a legkevésbé.
Ez egyértelműen azt sugallja, hogy igen aktív geológiai élet zajlik még ma is a bolygón. A geológiai aktivitás pedig egy bizonyos ok vagy okok miatt van jelen.
A NASA New Horizons-missziójának kutatói számítógépes szimulációkkal tárták fel, hogyan formálódik a Plútó nem hivatalosan Sputnik Planumnak nevezett régiója.
A képen látható terület mintegy 400 kilométeres, a New Horizons Ralph/MVIC kamerája által készített adatokból állították össze.
A tudósokat megdöbbentette a dolog, amikor rájöttek a megoldásra.
A Geophysical Research Letters szaklapban most megjelent tanulmány szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a Plútón lévő víz még nem fagyott meg teljesen.
Természetesen a felszínen csak (nitrogénből, metánból, szén-dioxidból álló) jég látható, de valahol a mélyben a mag hője egy folyékony óceánt tarthat fenn – fogalmazott a tanulmány vezető szerzője, Noah Hammond.
Ezt az is alátámasztja, hogy a törpebolygón nem figyelhetőek meg a jég összehúzódásából származó geológiai formációk.
Ha a Plútó mély tengerei teljesen befagytak volna, az alsó rétegek a nagy nyomás alatt besűrűsödtek, összezsugorodtak volna, de ennek nincsenek jelei a felszínen.
Ha Hammond modellje helyes, a Neptunusz pályáján kívüli Kuiper-öv fagyos kisbolygóin is maradhatott folyékony víz az égitestek belsejében.
És itt jön a dolog még érdekesebb momentuma.
A bolygó felszíne alatti jégkása vagy folyékony víz ugyanis bármit rejthet. Nem zárható ki, hogy akár mikrobiológiai szintű, vagy akár ennél komplexebb életformák is kialakulhattak benne.
A Földünkön is előfordult már, hogy mostoha körülmények között, ahol a legkevésbé várták a tudósok, életet, élőlényeket találtak.
Persze erről még korai találgatni, de mindenképp érdemes lesz a közeljövő éveiben ellátogatni a Plútóra, és belefúrni a felszínbe, megvizsgálni, mi van a vízben. Ha ugyanis találnánk valamit, az lenne a legnagyobb felfedezés az emberiség történetében.
Mindazonáltal sokkal valószínűbb, hogy az Európa nevű sokkal közelebb eső holdat látogatnánk meg először, hiszen róla is azt beszélik, hogy jégpáncélja alatt egy hatalmas, vizes-jeges óceán húzódhat…