Az Egyesült Államok 1937 óta tárolja aranytartalékainak nagy részét a legendás Fort Knoxban. De mi van, ha egyáltalán nincs arany a trezorokban?
Amerika talán egyik legjobban védett területéről van szó. Ehhez nem fér kétség. Ennél jobban talán csak a Fehér Házat védik és az elnököt. Az amerikai aranyat gránitból és vasbetonból épült falak, valamint egy 20 tonnás kapu védi, ami csaknem áthatolhatatlan.
Fort Knoxról sok legenda kering, számtalan filmben tettek róla említést, de még a zenei popkultúra is lenyomatot hagyott vele kapcsolatban.
Amerika pénzügyi hatalmának szimbólumaként is fel lehet fogni, élő hétköznapi ember még nem tette be oda a lábát, sem pedig ki onnan.
Csak nagyon keveseknek van bejárása az erődítménybe, és talán még ennél is kevesebbek láthatták az ott elhelyezett aranyrudakat.
De mi van, ha valójában nincs minden rendben Fort Knoxban? Mi van, ha a trezorok teljesen üresek? Pusztulásba döntené a világot?
Rejtélyes bázis
Az amerikai szárazföldi erők (US Army) bázisainak neve az esetek többségében a „fort” (erőd) szóval kezdődik. Az észak-karolinai Fort Braggről például mindenki hallott, aki akár csak egyetlen beszámolót olvasott a Delta Force-ról, a marylandi Fort Meade pedig elsősorban attól vált híressé, hogy – számos egyéb katonai intézmény mellett -ennek a területén található a az NSA központja.
Az NSA még az elmúlt néhány évben robbant be a köztudatba, a világméretű lehallgatási botrány (Edward Snowden) kapcsán. Ez később még fontos lesz.
Innen máris ki lehet következtetni, hogy a Fort Knox nem más, mint egy katonai támaszpont, amit Kentucky állam északi részére, az indianai határtól úgy 5 kilométerre húztak fel még az első világháború végén, de komolyabb szerepet csak a harmincas évek elején kapott (erről nemsokára bővebben). A Magyar Néphadsereg, illetve a Magyar Honvédség telephelyein szocializálódott kollégák figyelmét felhívom, hogy ne egy Petőfi laktanyára vagy a szombathelyi Garasinra hotelre gondoljatok: Fort Knox területe körülbelül 440 négyzetkilométer, vagyis alig kisebb, mint Debrecen, tokkal-vonóval.
Budapesti lokálpatriótáknak: ez a 440 négyzetkilométer akkora, mint a főváros teljes területe a XVI. és a XVII. kerületek nélkül. Számos egyéb intézmény és katonai alakulat mellett jelenleg itt található a US Army Személyügyi Parancsnoksága, a Toborzó és Újonc-Parancsnokság, a vezetőképzővel összekötött Patton-múzeum, valamint (és végre elérkeztünk posztunk főszereplőjéhez) egy meglehetősen komor, tényleg erődítményszerű épület, amely a United States Bullion Depository nevet viseli. Ezt (jobb híján) annyit tesz, hogy az Egyesült Államok Nemesfém Értéktára.
Állítólag ötszáz vasúti kocsi szállította az USA aranytartalékát a Mosler Safe Company-tól megrendelt, és kétméteres gránitréteg, hatvancentis acélfalak, valamint a 20 tonnás bejárati ajtó által védett trezorba.
Ezt az ajtót mellesleg csak nyolc, egymással összehangoltan és egyidőben tevékenykedő technikus tudja csak kinyitni, egy roppant szigorú, mintegy tíz percen át tartó protokoll aprólékos betartásával.
A világ menetének befolyásolása
Fort Knox a kulcsa annak, ha valaki befolyásolni akarja a világgazdaság menetét. Innen szinte mindent szabályozni lehet, ha akarnak. Országokat dönthetnek romba, háborúkat indíthatnak, hiszen a pénz – jelen esetben arany – hatalom.
A világon szinte minden háborús konfliktusnak a pénz vagy az olaj volt a mozgatórugója. Ha azt vesszük, az olaj is pénz, így hamar leegyszerűsödik a képlet. Akinek vagyona van, az bármit megtehet a világgal. Szó szerint bármit.
Hiányzó arany
A a Trends Research Intézet alapítója, arról beszélt, hogy Németország aranya hiányzik. Az interjú során beszélt más országok aranykészleteivel kapcsolatban felmerült problémákról, valamint az összeomlás szélén álló globális gazdaságról:
„Nemcsak Németország aranya hiányzik. Az Egyesült Államokkal és az összes többi országgal is ugyanez a helyzet. Senki sem tudja mi van Fort Knox-ban. Senkit nem engednek be. Hol van az Egyesült Államok aranykészlete? Hogy lehet, hogy senki sem léphet be Fort Knox-ba, hogy megnézze?”
„Miért nem lehet ellenőrizni vagy megszámolni? Miért nem nézhetjük meg, mi van ott? Hogyan lehetséges, hogy még a politikusok sem léphetnek be oda? Az az arany nem létezik. Ez az egész csak arra jó, hogy még inkább meggyőzze az embereket: a királynak nincs aranya.”
Ez az egyik oka annak, hogy mindent megtesznek az arany árfolyamának alacsony szinten tartása érdekében.
„Minden erővel azon vannak, hogy az arany árfolyama alacsonyan maradjon. Ahogy James Turk rámutatott, már a 90-es években szó esett arany swapokról a Fed jegyzőkönyveiben, pedig ez nem megengedett számukra. Ezért is tesznek meg mindent, hogy lenyomják az arany árát, de én hosszú távon gondolkozom és ezt a játékot, nem tudják túl sokáig fenntartani. Én a következőket jósolom: Szerintem eljön a pont, amikor bevezetnek egy új tartalékvalutát és ennek az új szabványnak valamilyen módon az arany is része lesz. Akkor az arany árfolyama meghaladja majd a 2000 dollárt unciánként.”
Globális manipuláció
A legfrissebb információk szerint az NSA feltörte azokat a kommunikációs csatornákat, amelyek világszerte összekötik a Google és a Yahoo kommunikációs csatornáit. Ezzel széles körben tudott adatokat gyűjteni, legyen szó e-mail üzenetekről, szöveges, audio vagy videó tartalmakról. Az NSA ehhez egy Muscular nevű programot alkalmazott, amit közösen működtet a GCHQ brit társszervezettel.
A program segítségével az NSA és a GCHQ meg nem nevezett belépési pontokról egész adatfolyamokat másol le azokon a száloptikai kábeleken, amelyek a Szilícium-völgy két vezető cége között információkat szállítanak.
Az amerikaiak beismerték, hogy egész Európát lehallgatták, különös tekintettel többek között a német kancellárt, Angela Merkelt. De hogy mi köze van a lehallgatási botránynak Fort Knoxhoz?
A kulcsszó az információ, és manipuláció. Fort Knoxban ugyanis elfogyott az arany. Egy deka sincs már belőle, Amerikának pedig valahogy gazdasági előnyt kell szereznie. Ha lehallgatja a vetélytársakat, néhány éven belül újra megtudná erősíteni pozícióját.
Hová tűnt az arany?
Az elmúlt 77 évben egyetlen egyszer engedtek be civileket az épületbe. Ez egészen pontosan 1974 szeptember 23-án történt meg. Sokak szerint ez a látogatási lehetőség is csak azért jöhetett létre, mert az emberek és a sajtó már akkor is nagyon gyanakodtak arra, hogy talán egy darab arany sincs a Fort Knox komplexumban.
A pénzügyminisztérium tehát nagylelkűen megengedte az amerikai törvényhozás küldöttségének, hogy egy helyszínbejárást tegyenek. Sőt, még abban is engedékenyek voltak hogy a képviselők mellett egy 120 fős újságírói csoport is betehesse a lábát. Talán titokban tudták hogy ez az első és utolsó eset? vagy szándékosan lett így szervezve, hogy a sajtó végre tudósítson a híresztelésekkel ellentétben is: hogy Fort Knox tele van arannyal.
Akkor a látogatók meggyőződhettek arról, hogy az arany (a 147 millió monetáris uncia, vagyis nagyjából 4,5 millió kiló) ott van.
Legalábbis aranytömböknek látszó dolgokat vehettek szemügyre és fotózhattak, filmezhettek le. Savpróbát ugyanis nem végezhettek, és több ott járt újságíró számolt be arról, hogy az aranytól nem megszokott módon különös narancssárga réteg borította az „aranyrudakat”.
Később, 2010-ben egy bizonyos Craig Hulet kiállt a nyilvánosság elé és elmondta: a nyolcvanas-kilencvenes években fegyveres őr volt az értéktárban, s többször előfordult, hogy nem kaptak lőszert a fegyvereikbe. Amikor megkérdezte a váltásparancsnokot, hogy miért, a főnöke ezt válaszolta:
ne pánikolj, semmiféle arany nincs a trezorban, mi itt a nagy büdös semmit őrizzük.
Innen nincs mit elvinni, és ezt azok a kevesek isudják, akik képesek lennének megszervezni egy rajtaütést. A többieket pedig elriasztja a nagy látványtervezés.
Doug Simmons is Fort Knox alkalmazottjaként dolgozott közel 11 évig. Ő szintén egy egészen elképesztőt állított, Craigtől függetlenül: A hetvenes évek elején még biztosan ott volt a közel 4500 tonna az aranyból. A külső biztonsági intézkedések két szögesdrót-kerítésből, normál kamerákból és az épület tetején a négy sarokban elhelyezett géppuskafészekből álltak. A nyolcvanas évek elején-közepén pedig (amikor az ott őrzött arany mennyisége hivatalosan is az egyharmadára csökkent) megjelentek az aknamezők, a mozgásérzékelők, az infrakamerák, a lézernyalábok, s a szekuritisok számát is megháromszorozták.
A sajtóban akkoriban mindenkinek leesett a tantusz: milyen szakmai logika alapján kellett harminc évvel ezelőtt a biztonságot ilyen mértékben fokozni, ha a védendő érték az eredetinek a 30%-ára csökkent?
Rengeteg ország aranytartaléka van Fort Knoxban, köztük Magyarországé is. Hogy hová lett az arany? Ezt nem tudni, talán senki sem tudja, csak akik az intézményt vezetik. Egyesek szerint az aranyat elherdálta az amerikai kormány, és azért nem lehet újra megtekinteni az épület belsejét, és a trezorokat, hogy ez nehogy kiderüljön.
Ha kiderülne, hogy az összes trezor üres, az egy negatív dominó láncolatot indíthatna el a világgazdaságban.
Ezért a kormány és maga Fort Knox is mindent megtesznek azért, hogy ne derüljön ki az igazság, míg újra fel nem töltik a széfeket.
Furcsa teóriák
Egyes messzebb menő elméletek szerint nem is aranyat tárolnak ott, az csupán egy álcaként szolgált. tegyük fel magunknak a különös kérdést? Mit rejtenénk el az aranyon kívül egy olyan épületben, amiről köztudott, hogy a világ legnagyobb aranykészletét őrzik ott?
Olyat, amit nem akarunk, hogy valaha bárki megtaláljon. Az elmélet hívői szerint a Roswellnél lezuhant idegen csészealj maradványait őrzik itt, mert itt senki sem keresné, egy ilyen létesítmény belsejében.
Míg mások azt sejtik, hogy olyan régészeti leleteket rejtegetnek a komplexum alatti tárolókban, melyek megváltoztathatják az emberiség történelméről alkotott képünket.
De itt lapulhatvan például a Kennedy-gyilkosság valódi összefoglaló jelentése, benne az igazi felelősökkel, a Martin Luther King-ügy eredeti nyomozati anyaga
Hogy mi az igazság az aranyról, egyelőre nem tudni, de csupán idő kérdése, hogy valaki beszéljen, vagy Fort Knox nyissa meg újra kapuit, hogy eloszlassa a kételyeket a (nem)létező aranyával kapcsolatban.