Ádám és Éva teremtéstörténetének mindig is számtalan interpretációja volt. Vajon az ember Bibliai teremtése egy ősi genetikai fajalkotás leírása, vagy még azon is túlmutat? Mi van, ha a világ két első embere nem is ember volt? És mi van, ha a teremtő valójában a távoli múltból érkezett, és sokkal több köze van hozzánk, mint korábban bárki gondolta volna? És mi köze van ennek az ősanyához, akinek genetikai jellemzői ma szinte minden emberben megtalálhatóak?
A tudomány által régóta tudjuk, hogy az emberi egyedfejlődés több millió éves folyamat, és óriási evolúciós út volt, melyet bejártunk.
Ahogyan a mai napig nem bizonyított, ismeretlen közös ősből elváltunk a majmoktól, sokak szerint erősen vitatható.
Valamikor a tényleges emberré válás idején ugyanis rengeteg változás ment végbe mind agytérfogatban, mind genetikai kódban. Ennek a dominó hatásnak a kiváltó oka ismeretlen, de
sokan úgy sejtik, hogy egy ősi genetikai manipuláció állhat a háttérben, és a közös ősünk a majmokkal valójában egy idegen-ember hibrid faj volt.
Szintén érdekes tény, hogy az Afrikából annak idején kivándorolt populációban volt egy bizonyos női egyed, melynek genetikai jellemzői ma szinte minden emberben megtalálhatóak.
Az ősanya, akinek a genetikai jellemzőit ma minden ember magában hordozza
Nyilvánvalóan lennie kellett olyan „mitokondriális ősanyának”, akinek mitokondriális génjeire visszavezethetők az összes ma élő ember mitokondriális génjei.
Egy nő, aki a kizárólag női leszármazási vonalak mentén valamennyi ma élő ember utolsó közös őse.
A sokszor csak ősanyának, vagy mitokondriális Évának nevezett nőről nem sokat tudni, sok a találgatás az életére vonatkozóan. Feltehetőleg 200.000 évvel ezelőtt élhetett Kelet-Afrikában, hiszen ide sikerült visszavezetni a mitokondriális géneket.
Egyes kutatók pusztán tudományos alapokon tekintve az egészet úgy gondolják, azért volt képes az ősanya genetikai jellemzője fennmaradni, majd tovább öröklődni minden ma élő emberbe, mert az emberi populáció akkoriban csupán 20.000 egyedet jelentett.
Mások viszont úgy vélik, oka volt annak, hogy minden ember örökölt belőle valamit.
Génjeink messze túlnyomó többségét a sejtmagokban lévő kromoszómák DNS-e hordozza. E gének leszármazása nem kizárólag anyai ágon zajlik.
Az emberiségnek e számos gén leszármazása alapján számos különböző „legutolsó közös őse” lehet, de ezek nem azonosíthatók,
hiszen e gének az ivaros szaporodásban rekombinálódnak: 2 szülő, 4 nagyszülő, 8 dédszülő stb. génjeinek véletlenszerű kombinációját örököljük.
Édenkert mint genetikai rezervátum
Az édenkert tehát valójában nem volt más, mint egy genetikai rezervátum a bolygón, ahol az első két idegen.ember hibrid zavaratanul élhetett, fejlődhetett és szaporodhatott.
Ősi idegenek teremtettek minket azzal a céllal, hogy egyfajta bedolgozó, rabszolga fajként tartsanak fenn minket, akik különféle erőforrásokat, nyersanyagot termelnek nekik.
A Biblia leírja azt is, hogyan Ádámot és Évát végül kísértésbe ejti a kígyó, vagyis a Sátán, kígyó alakban. Ez a Bibliai momentum is interpretálható többféleképpen.
A Bibliában leírt tiltott gyümölcs funkciója nem tiszta, de egyértelmű, hogy azt állítja, hogy amikor abból az a két ember eszik majd, olyanok lesznek mint az istenek.
Vagyis ez annyit jelent, hogy az emberiség egy olyan tudás és képesség birtokában lesz, melynek segítségével később ő maga is istenné válik.
Sokak szerint a tudás fája az maga az emberi genetikai kód, a DNS, hiszen a fa alakja és egy csavart DNS lánc is elég sok hasonlóságot mutat egymással.
A bűnbeesés tehát egy be nem tervezett genetikai módosítás is lehetett az első idegen-ember fajban.
Isten ellen való dolog volt. Isten nem akarta isteni hatalommal felruházni teremtményeit, így az ősi idegenek sem akarták felruházni az első embereket, olyan dologgal, ami idővel ahhoz vezethet, hogy velük egy szintre lépjenek, felnőjenek Istenükhöz.
Az is lehet, hogy más istenek – azaz más idegen fajok – sem akarták azt, hogy a frissen megteremtett faj különleges tudással és jogokkal legyen felruházva, mert az ütközött az elveikkel.
Azonban egy kígyó képében valaki mindenkit kijátszott, feltehetőleg az ősi idegenek közül váltak ki néhányan, mint amolyan belső lázadók, és végrehajtották a genetikai módosítást, az Isten, az istenek tudta nélkül.
Tehát leegyszerűsítve: a Bibliai bűnbeesés története nem másról szól burkoltan, mint a jó szándékkal és kevésbé jó szándékkal rendelkező idegenek közötti háború azaz zendülés kitöréséről.
Azokat, akik genetikailag hozzájuttatták az emberiséget a tudáshoz, letaszíttatták a mennyekből, vagyis száműzték őket valahová, talán egy másik csillagrendszerbe, vagy planétára, de vannak elméletek, melyek szerint itt maradtak a Földön az emberrel.
Önmagunk istenei
Mivel az ő és a majmok DNS-ét is tartalmazza genetikai kódunk, azt évmilliók alatt jelentősen módosítva, továbbfejlesztve, felvetődik a kérdés: ők az isteneink, vagy mi magunk vagyunk saját isteneink?
Ugyanis az ember is rendelkezik ma már az isteni képességgel, melyhez az ősi tudás juttatta: genetikailag képeske vagyunk élőlényeket teremteni, mint Isten.
Sokak szerint valójában az idegenek sokkal több rokonsgot mutatnak az emberrel, mint azt korábban gondolták.
Sőt, egyesek még azt sem vetik el, hogy azok, akik teremtettek minket, talán a távoli jövőből érkezett emberek, vagy emberhez nagyon hasonlító humanoidok voltak.
Ez persze paradoxont szülhetne, hiszen hogyan lettek volna azelőtt képesek visszajönni a jövőből, hogy egyáltalán végrehajtották volna a később őket is létrehozó genetikai módosítást, ősi tudást.
Erre többféle válasz van. Az idővonal beteljesítette önmagát, vagyis azért voltak képesek a távoli jövőből visszaérkezni, mert egy napon a jövőben elérték az ősi tudást, képesek voltak Istenként teremteni.
Ezzel pedig a múltba visszautazva beteljesítették saját jövőjüket.
Egy másik, sokkal logikusabb és elfogadottabb magyarázat szerint egy alternatív idővonalról érkeztek, tehát nem volt korábban semmiféle ráhatások, semmiféle interferencia a mi aktuális múltunkkal, és jelenünkkel.
Ádám és Éva teremtésének tehát célja volt a fajunkkal, és annak is, hogy megkaptuk azt a bizonyos genetikai szeletet, mely lehetővé tette, hogy azzá fejlődjünk, mint amik vagyunk.
Egy ősi, intergalaktikus lázadás végeredményei vagyunk, egy felsőbbrendű, Istennek hívott hatalom által. Hogy egy napon találkozhatunk-e a teremtővel, teremtőinkkel, az csak az eltelt időn múlik, és azon, hogy visszatalálunk-e majd gyökereinkhez.
OSZD MEG másokkal is!