Tudósok felfedezték, hogy az agy melyik régiója felel az intelligenciáért. Egy lépésre vagyunk az intelligencia manipulációtól?
A Londonban található Imperial College tudósai két géncsoportot fedeztek föl az agyban, melyek szoros kapcsolatban állnak az egyén intelligencia szintjével. Az M1 és M3 néven emlegetett csoportok közvetlen hatással vannak arra, hogy milyen okosak is vagyunk.
Mindkét géncsoport több ezer gént tartalmaz, melyek egy része a memóriával kapcsolatos, míg másik részük a kognitív képességekért felelnek.
Intelligensebbek lehetünk
A mostani felfedezés azért jelentős, mert a tudósok tulajdonképpen megtalálták az agyban azt a régiót, ahol ha később megfelelő eljárásokat, módosításokat alkalmazunk a génmanipuláció segítségével, akkor képesek leszünk növelni, vagy csökkenteni egy-egy páciens intelligenciáját.
A jövő orvostudománya számára az intelligencia manipuláció talán már rutin eljárás lesz.
Ezt a tudást fel lehetne használni a mentálisan sérült betegek esetében. Ah értelmi fogyatékosok egycsapásra normális életet élhetnének, az agysérültek is új reményt kaphatnának.
A mesterséges intelligencia kezelés veszélyei
A jövőbeli eljárásnak azonban megvannak az etikai kérdőjelei. Mi van, ha rossz kezekbe kerül egy ilyen eljárás, vagy mi van, ha olyan embernek növeljük meg az intelligenciáját, akinek a természete alapvetően gonoszabb mint a többié?
Mint ismeretes, a zseniket csak egy hajszál szokta elválasztani az őröltektől. A gyakran emlegetett kapcsolat a zsenialitás és az őrület között már nem csak anekdotikus, a legújabb kutatások eredményei ugyanis kezdik tudományosan is alátámasztani az összefüggést.
A Johns Hopkins Egyetem klinikai pszichológusa, Kay Redfield Jamison professzor állítása szerint a „megkínzott zsenik” elméletet az általa vizsgált 20-30 tudományos tanulmány is megerősíti.
A pszichózis számos fajtája, valamint a kreativitás egyaránt erősen kapcsolódnak a hangulati ingadozásokhoz, különösen a bipoláris betegségekhez.
Vagyis a génmanipulációval elért intelligencia növekedés beláthatatlan következményekkel járhat egyes embereknél. Az arra hajlamosaknál őrültségbe hajlana a zsenialitás.
Egy szuper intelligens, alapvetően rossz szándékú ember pedig nagyon végzetes kombináció, mint a történelemből ezt már oly sokszor megtapasztaltuk.
A jó oldal
A jó irányvonal létjelentősége azonban nem vitatott. Rengeteg jó célra lehetne használni az eljárást. Mentális betegségekben, alacsony intelligenciájú embereknél jelentős javulást lehetne elérni a képességekben.
Autisták, értelmi fogyatékosok, vagy baleset következtében agyi károsodást szenvedett áldozatok. Ezeket mind meg lehetne menteni, vagy legalábbis jelentős életszínvonalbéli javulást lehetne hozni az életükbe.
Sőt, az aggyal kapcsolatba hozható betegségek 90%-át gyógyítani lehetne.
Persze addig még több évtizednek, vagy évszázadnak is el kell telnie, mire egy ilyen eljárás rutinná válik, és emberek tömegén lehetne alkalmazni.
Eltűnik a tehetség
Egy másik érdekes kérdés is felvetődik. Ha valakinek mesterségesen növeljük meg az intelligenciáját, és képes lesz egy új Mona Lisát, akkor az az ő érdeme lesz? Vagy a megnövekedett képességeinek lesz köszönhető? Mesterségesen idéztünk elő egy zsenit, ettől kezdve a tehetség teljesen más megvilágításba fog kerülni.
A tehetség nem lesz többé kiváltság, hanem egy termék, amit meg lehet vásárolni.
Rendkívül bizarrul hangzik, de ha eljutunk majd idáig, fel fog merülni ez a morális probléma. Ha valakinek sok pénze lesz, és szeretne zsenivé válni, akkor csak aláveti magát az intelligencia növelő kezelésnek, és máris polihisztorrá válhat, ezzel jelentősen javítva életszínvonalán.
A tehetség az agyban rejlik.
Arról nem is beszélve, hogy ily módon egyfajta tisztességtelen verseny alakulna ki mind a munkaerő piacon, mind az életben, hisz akik meg tudják fizetni, azok sokkal nagyobb előnnyel indulnak majd az életben.
Rossz célokra felhasználva
Vannak, akik minden új dologban elsősorban a veszélyt látják. Nem azért, mert vészmadarak, hanem azért, mert szeretnék kizárni a hibákat, nehogy tényleg bekövetkezzenek a rémképek, így hívva fel az elméleti hibákra a figyelmet.
Felvetődik annak a lehetősége, hogy az eljárást rossz célokra használva hogyan lehet szuper intelligens katonákat, vagy gyilkológépeket készíteni.
Bár az intelligencia növelése alapvetően nem vonná magával azt, hogy az egyedek agresszívabbak, arányosan rossz szándékúbbak lennének, az azonban bizonyított tény, hogy a zsenik körében sokkal nagyobb az érzelmi és hangulatbéli ingadozás.
„A bipoláris emberek hajlamosak a kreativitásra, amikor éppen kifelé jönnek a mély depresszióból” – fűzte hozzá James Fallon, a California-Irvine Egyetem neurobiológusa. „Amikor a beteg hangulata javul, agyi aktivitása is megváltozik: az úgynevezett frontális lebeny egyik részében lecsökken, a lebeny egy másik részében azonban fellángol. Megdöbbentő módon ez akkor történik, amikor az embereket elönti a kreativitás.”
A tudósok szerint a skizofrén állapot is hasonló kreatív állapotot képes előidézni, mégis minden ilyen mentális betegség – hiába rendelkezik jó oldallal is – legyengítő és életveszélyes lehet a betegekre és környezetükre nézve. Így hiába élvezi a társadalom a „megkínzott zsenik” produktumait, azok mégis csak szenvedéseik egy-egy briliáns pillanatát tükrözik.