Korábban nem azonosított ismeretlen kristály formációkat találtak Svájcban. Összetételük nem hasonlít az eddig felfedezett kristályokra és ásványokra a Földön.
Olyan kristályokra bukkantak, melyek eddig ismeretlenek voltak a tudomány számára.
Az elpazolit nevű ásványt vizsgálták, ami célra vezette a kutatókat, és segített rábukkanni az új szerkezettel rendelkező ásványokra.
A szóban forgó elpazolit anyag egyébként az amerikai Sziklás hegységben található főként. A kísérleti adatok tanulmányozásával olyan dolgokra jöttek rá, olyan összefüggésekre, melyek korábban rejtve voltak a tudomány előtt.
Az ez egyik leggyakoribb kristály, mely négy különböző kémiai elemből áll, és az összetétele utal arra, hogy különböző tulajdonságokkal is rendelkezik.
A kutatásokhoz mesterséges intelligenciát, vagy legalábbis annak egy kezdetlegesebb formáját is segítségül hívták, ugyanis ki kellett számolni a kristályok képződési energiáját, melyek képesek összekapcsolódni.
A képződési energia teszi lehetővé, hogy megmaradjon a kémiai stabilitása az anyagnak.
Hagyományos módszerrel ennek kiszámolásához húszmillió órára lett volna szükség, így viszont képesek voltak egy napra lerövidíteni a számítások elvégzését.
A svájci szakértők a svédországi Linköpingi Egyetem fizikusaival dolgoztak együtt – írták a kémikusok a Physical Review Letters című szaklapban megjelent közleményükben.
Így fedeztek fel közel 90 olyan új kristályt, melyek az előzetes eredmények szerint termodinamikai és szerkezeti tekintetben stabilak is.
Néhány a felfedezett kristályok közül szokatlan elektromos vagy egyéb tulajdonsággal rendelkezik, melynek megértéséhez még vizsgálatokat kell majd elvégezni.
Ezek a kristályok tehát titokzatosak még, mert nem tudunk róluk eleget. Nem hasonlítanak egyetlen korábban ismert kristályhoz sem, ellenben különös tulajdonságokkal rendelkeznek.
Az amerikai kormány egyébként 2011-ben hívta életre a Materials Genome Initiative nevű kezdeményezést, amely az újszerű anyagok és nyersanyagok felfedezését hivatott előmozdítani és támogatni.
A kutatás sikerét bizonyítja a mostani eredmény is. Különféle új, elméletben megvalósítható, később gyakorlatban létrehozható nyersanyagokkal előre lehetne mozdítani a zöld energia iparát, és a technológiai fejlődést.