A koronavírusban elhunytak agyának vizsgálata azt mutatja, hogy az agyi területeken gyulladás alakulhat ki a fertőzés hatására – írja az IFL Science. Ez egy idő után károsítja a vérereket, amelyek aztán szivárogni kezdhetnek, ami súlyos egészségügyi kockázatot jelent. Érdekes, hogy maga a vírus nem található meg a károsodott vérerekben és a körülötte lévő szövetekben, ami arra enged következtetni, hogy a szervezet saját immunválasza okozza a problémát, nem közvetlenül a vírus maga.
Korábbi kutatások már pedzegették, hogy a koronavírus az agyra is hatással lehet, sőt, azt is, hogy képes lehet áthatolni a vér-agy gáton, de arra még nincsenek egyértelmű bizonyítékok, hogy el tud-e konkrétan jutni az agyig. Arról azonban már egyre több az információ, hogy a szervezet saját védekezési mechanizmusa hatással lehet az agy működésére. Ennek köze lehet ahhoz, hogy a fertőzés közben és után is egy sor neurológiai probléma jelentkezik a betegeknél.
A New England Journal of Medicine tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői 19 elhunyt koronavírusos agyát tanulmányozták, és azt találták, hogy számos fontos agyi régiót érint a fertőzés és annak következményei.
Ilyen például az úgynevezett szaglógumó is, ami nevéből adódóan a szaglást kontrollálja, valamint az agytörzs is, amely olyan automatikus folyamatokat irányít, mint a légzés vagy a pulzus. A kutatók mindkét területen találtak sötét és világos foltokat, amelyek elváltozásokra utalnak:
a világos foltok gyulladást, a sötétek pedig a vérzést mutatják.
A további vizsgálatok kimutatták, hogy a világos területeken a vérerek nagyon elvékonyodnak, és eresztik is a vért magukból. Ezzel még nagyobb immunválaszra serkentik a szervezetet, ami pedig csak ront a már egyébként sem rózsás helyzeten.
Az elhunytak egyébként mind 50 éven felüliek voltak, és valamilyen krónikus betegségben szenvedtek, mint a szív- és érrendszeri problémák vagy a diabétesz.