Halálos hellyé válhat Budapest: kiadtál a vészjósló figyelmeztetést!

2019. szeptember 2., hétfő




A városi hőszigethatás 50 százalékkal növeli a halálozási arányt hőhullámok idején. Valamit tenni kell.

Az Európát egyre gyakrabban, hosszabb ideig és magasabb értékekkel sújtó hőhullámok a globális éghajlatváltozás eredményei, a különböző forgatókönyvek abban megegyeznek, hogy a jövőben még rosszabb lesz a helyzet. Magyarországon a hőségriasztásnak három fokozata van, de az utóbbi években többször előfordult a jelenleg érvényes értékeket meghaladó forróság: elképzelhető, hogy a jövőben újabb küszöbértékeket kell majd bevezetni.

Mindez már nem arról szól, hogy kicsit megizzadunk, a tartósan magas hőmérséklet szó szerint életveszélyes, a 2015-ös öt hőhullám hazánkban 1800 ember életét követelte. Testünk hűtése ugyanis megfeszített munkára készteti a szervezetet, amelyben a szervek – főleg a szív – károsodnak, kimerülnek.

A várhatóan mind extrémebb hőhullámok a városokban válnak igazán komoly fenyegetéssé, hiszen közismert, hogy a „sok beton”, a sötét felületek többszörösen okádják vissza a hőt, éjjel sem engedik lehűlni a levegőt. A szakszerű megfogalmazás nyilván pontosabb, és talán érzékletesebb is:

Városainkra főként az épületek sugárzásos hőleadása következtében kialakult mikroklíma miatt valóságos hőszigetként tekinthetünk, a hőhullámok egészségügyi hatása is ebben a környezetben a legdrasztikusabb

– mondja a 24.hu-nak Szagri Dóra, a BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének doktorandusza. Csak egy apró példa: a növénytakaróval borított parkok felszíne 12-14 fokkal lehet hűvösebb még a házak között is, mint az aszfaltozott, burkolt tereké.

Regionális klímamodellek Magyarországra az átlaghőmérséklet 3-4 Celsius-fokos emelkedését jósolják az évszázad végéig, amihez tegyük hozzá:



a városi hőszigethatás 50 százalékban járulhat hozzá a hővel kapcsolatos halálozások számához.

Ki kell zárni a forróságot

Egészen nyilvánvaló, hogy valamit tenni kell, és ezen dolgozik a tanszék Klímaváltozás és Épületenergetikai Kutatócsoportja, amelynek szakértőnk is a tagja. Céljuk kettős. Egyrészt épületeink hőterhelésének csökkentése építészeti megoldásokkal, másrészt a lakosság viselkedésének tudatossá tétele.

Jelenleg egy országos, úgynevezett sérülékenységi térkép kidolgozása a következő lépés, amelyhez segítséget nyújt a hazai épületállomány és a lakók szokásainak felmérése. A munka sikeréhez – közvetve pedig a hőség okozta mortalitás visszaszorításához – bárki hozzájárulhat ennek az anonim kérdőívnek a kitöltésével.

Új építkezéseknél és már meglévő házak felújításánál a jövőben nemcsak a meleg benntartására kell törekednünk a télre gondolva, hanem a nyári túlmelegedést is figyelembe kell vennünk. Aktuális feladat, hiszen dübörögnek a lakásépítések, illetve a felmérések szerint a hazai ingatlanállomány 70 százaléka, mintegy kétmillió épület szorul felújításra...

OSZD MEG másokkal is!

tudomány érdekes magyarország hőhullámok


Megtekintések száma: 45697





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet