A szupergénekkel rendelkező „mutánsok” elődjei már köztünk járhatnak.
Genetikai sokféleség lehet a kulcs
Elképesztő mértekben megnőhet a jövőben a különleges genetikai adottságokkal rendelkező emberek száma. Nem csak azért van ez, mert genetikailag egyre sokrétűbb az emberi populáció, hanem mert a népességszámból adódóan, felbukkannak olyan génállományok, melyek bizonyos tekintetben tökéletesek.
Ma már élnek olyan gyerekek a világban, akik teljesen immunisak a HIV vírusra, és soha nem lehetnek AIDS-esek.
Vannak olyan páciensek, akik túlélték csodával határos módon daganatos megbetegedésüket, és a szervezetük egyszerűen leölte a rákos sejteket.
Ezek az orvosi csodák nagyon ritkák voltak eddig, és most sem arról van szó, hogy hirtelen megszaporodtak volna, csupán a Föld növekvő lakosságszámából ered, hogy egyszer több helyen fordulnak elő ilyen bizarr, ámde jó tulajdonságot szülő genetikai anomáliák.
Bizonyos tekintetben ezek az emberek szuperemberek. Olyan adottsággal bírnak, melyek genetikai védelmet nyújtanak egyes súlyos, akár halált okozó betegségekkel szemben.
Szuperemberek generációja
A jövő nagy kihívása az lesz, hogy a szuperemberek genetikai védelmének hatásmechanizmusát, és annak miértjét megfejtse az orvostudomány.
Ha ugyanis ezek a speciális tulajdonságok átültethetőek lesznek más emberekbe, akkor olyan egész generáció jöhet létre, mely hordozhatja mindazon kedvező tulajdonságokat, amik védelmezték őket is a kórokkal szemben.
Sokak szerin ebből még egyfajta gyógyszert, vagy valamiféle kezelést, szérumot lehetne kifejleszteni, de napjainkban a genetikai szerkesztés hajnalán az lehet a legkézenfekvőbb, hogy eleve be lenne ültetve a már újonnan születőkbe minden védelmező szupergén.
Akadnak olyan vélemények is, hogy ez a természet egyfajta szelekciója, mielőtt egy evolúciós törlés menne végbe. Ez annyit takar, hogy a védetté váló emberek túlélnék ugyan, de az emberiség 90%-a áldozatául esne egy globális világjárványnak.
Így gondoskodna a természet és az evolúció, hogy egyensúlyban legyen a környezet, és egyfajta evolúciós fékként funkcionálna.
Már köztünk járnak?
A New York-i Mount Sinai kórház genetikusai legújabb kutatásuk során egészséges embereket vizsgáltak, azt remélve, hogy találnak köztük olyanokat, akik hajlamosak ugyan az olyan betegségekre, mint például a cisztás fibrózis, mégsem betegedtek meg. Arra voltak kíváncsiak, hogy mi óvhatta meg őket a kórtól.
A csapat 600 000 DNS-mintát nézett át. Összesen tizenhárom olyan embert találtak, akik „súlyos genetikai betegségeket okozó mutációkat” hordoztak, mégis makkegészségesek voltak.
A Nature-ben megjelent tanulmányukban arra jutottak, hogy az ilyen „ellenálló” emberek jóval többen vannak, mint korábban gondoltuk.