Hamarosan kitörhet a világ egyik legnagyobb vulkánja Izlandon, amibe az egész kontinens beleremeghet?
Hamarosan kitörhet a világ egyik legnagyobb vulkánja Izlandon, amibe az egész kontinens beleremeghet?
A Katla közelében rengéseket mértek, ami arra utal, hogy a vulkán aktiviztálta magát. Ha kitör, akkor annak következményei és nagysága durvább lenne, mint az Eyjafjallajökull 2010-es kitörése, mely 2 napra megbénította Európa légi közlekedését is. Emlékeznek még az Eyjafjallajökull (ejtsd: Ejjafjatlajökük) nevére? Minden idők egyik, ha nem a legjobb vulkánneve (amely valójában a rajta lévő gleccseré) 2010-ben került a hírekbe, amikor
Utóbbi, a 2010. április 14-i kitörést követően annyi füst és vulkáni hamu (az ebben lévő üvegszemcsék kárt tehetnek a hajtóművekben) jutott az európai légtérbe, hogyaz 1666 méter magas tűzhányó 2009 végén kezdett mozgolódni, majd márciusban és áprilisban is kitört.
Az árvizeket is okozó, emiatt kitelepítéseket eredményező kitöréshullám ugyanazon év októberében ért véget.két napig szinte az összes repülőtér zárva tartott a kontinensen, majd az ezt követő pár napban sok országban voltak késések.
Az Eyjafjallajökull azért igazán érdekes, mert az elmúlt 1100 évben négyszer tört ki, és a 2010-est megelőző három alkalommal ezen aktivitást mindig követte a közeli Katla vulkán kitörése.
A szakértők azt várták, hogy utóbbi is gondokat okoz majd 2010-et követően. Sőt, maga az 1996 és 2016. augusztus elseje között hivatalban lévő izlandi elnök, Ólafur Ragnar Grímsson ezt mondta 2010. április 20-án:
Ám a szakértőknek és a miniszterelnöknek „csalódnia” kellett, nagy kitörés nem volt az utóbbi években. Mostanáig?„A Katla kitörésének időpontja közeledik… Mi felkészültünk… Legfőbb ideje, hogy az európai kormányok és a repülésügyi hatóságok az egész világon elkezdjenek terveket kidolgozni egy esetleges kitörés esetére.”
Nagyobb, veszélyesebb
A Katla az Eyjafjallajökulltól keletre helyezkedik el, 1512 méter magas, és közel hatszáz négyzetkilométeres területen borítja gleccserjég. Utoljára 1918-ban tört ki úgy, hogy áttörte a jégtakarót, de ezen belül maradó kitörése 1955-ben is volt.Augusztus 29-én rossz hírek érkeztek a messzi északról: hajnali háromnegyed kettő körül a Richter-skála szerinti 4,5-es és 4,6-es földrengés rázta meg a Katlát és környékét, ezeket újabb kisebb rengések követték – írta a The Reykjavík Grapevine angol nyelvű izlandi hírportál. Évtizedek óta nem volt ekkora földrengés itt, ám Gunnar B. Guðmundsson geológus megnyugtatta az újságírókat: egyelőre nincs jele annak, hogy a Katla ki akarna törni, mindazonáltal továbbra is megfigyelik a vulkánt.A tíz kilométeres átmérőjű kráterrel rendelkező vulkán Izland egyik legnagyobbika, amely átlagosan ötven évente szokott kitörni.
Volt, hogy nem vettük észre
A Katlával kapcsolatban nem az a kérdés, hogy kitörhet-e, hanem hogy mikor tör ki – ezt már Kristín Jónsdóttir földrengéselemző, az izlandi meteorológiai szolgálat koordinátoramondta az izlandi közmédiának, a RÚV-nak. Mindenesetre ha a vulkán kitörne, lesz idő kitelepíteni az embereket, mert a jégtakaró áttörése több órába telik. Kollégája, Matthew Roberts a Reuters szerint korábban azt mondta, 60-90 perc alatt éri el a láva a felszínt, így arra is van idő, hogy a légiközlekedési hatóságokat értesítsék.
Páll Einarsson geológusprofesszor is úgy véli azonban, hogy nem kell félni az azonnali kitöréstől. Szintén a RÚV-nak nyilatkozva kijelentette: „Az emberek azt kérdik tőlünk, mikor fog kitörni a Katla? Erre az a válaszom, hogy 2011-ben. Csak nem vettük észre.”
Azaz akár igaz is lehet az elmélet, hogy az Eyjafjallajökull után a Katla is kitör – csak nem mindig vesszük észre. A mostani rengések magmaaktivistással is jártak, így a Múlakvísl folyó vízszintje ezúttal is emelkedett. Ennek kén-dioxid és kén-hidrogén szintje is jelentősen nőtt, ez arra utal, hogy magma forralta fel a folyóban található vizet – ezt már a Wired írta az izlandi meteorológiai szolgálatra hivatkozva. A gleccserekből származó víz okozta áradást egyébként jökulhaupnak hívják az izlandiak, ez iszapárt jelent.Állítása szerint ennek jele, hogy akkor négy helyen is nagyon megolvadt a vulkánt borító gleccser, a megduzzadt víz pedig egy kisebb hidat is elsodort.
Nem csak Izlandon aktívak
A világon rengeteg aktív vulkán akad, ezeket a Volcano Discovery is listázza. Csak Izlandon van a Katlán kívül még öt tűzhányó, amelynél észleltek valamilyen tevékenységet a mélyben, de ezek egyelőre még nem komolyak.
Effektíve működő vulkán is akad Európában, az Olaszországhoz tartozó Stromboli, de Afrikában három, Indonéziában hat, Közép-Amerikában hét, Dél-Amerikában hat, az Antarktisz közelében egy, Kelet-Ázsiában négy és a Csendes-óceánon szintén négy tűzhányó kitörését észlelték a közelmúltban.
Egyébként a folyamatosan aktív, de általában csak veszélytelen, kis kitöréseket produkáló hegyek nagy robbanásait furcsamód sokkal nehezebb előre jelezni, mint a szunnyadó tűzhányókét, így veszélyesebbek lehetnek. A közelmúltban felfedezték egy jellemzőjüket, ami a kulcs lehet a nagy kitörések megjóslásához – erről bővebben július 6-án írt a Magyar Nemzet.
Forrás: MNO
Megtekintések száma: 7837
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
