Idővel egyre több szektorban veheti át a „hatalmat” a munka világában a mesterséges intelligencia.
Egyre több gép, kevesebb ember
Elképesztő ütemben fejlődik a világunk. Ma már aligha lehet megkerülni a technológiát, és annak különféle alkalmazását az élet egyes területein.
Nem csak a hétköznapjainkba, vagy az iparba férkőztek be a gépek, de az utóbbi években egyre több számítógépes munkát is képesek voltak elvégezni, így kiváltva egyes munkaerőket.
A legjobb példa ennek a térnyerésnek a gyári munkásoké, ahol évről-évre egyre több leépítés van, mert egyre újabb gépeket fejlesztenek a cégek, amik kiváltják egy-egy ember munkáját.
Gondolkodó rendszerek
A robotika fejlődése mellett az utóbbi időben egyre inkább kezdenek előtérbe kerülni a mesterséges intelligencia rendszerek.
Persze ma még túlzás lenne valódi mesterséges intelligenciáról beszélnünk, de azt határozottan állíthatjuk, hogy egyre inkább fejlődőben vannak, és ma már akadnak olyan fejlesztések, melyek közel vannak ahhoz, hogy átmenjenek a Turing teszten.
Hogy mi is ez a teszt pontosan? A Turing teszt arra hivatott, hogy egy adott gépezetről megállapítsa, képes-e olyan válaszokat adni, mint egy ember.
Felválthatja a munkaerőt
Komolyan hiszik egyes jövőkutatók, hogy a mesterséges intelligencia rendszerekre a jövőben komplett részlegek vezetését rá lehet bízni, így gyakorlatilag sok esetben a jövő munkaerőinek robotikus főnöke lesz, ami egy mesterséges intelligencia programból fog állni.
Elérkezik majd az a pont, amikor komplett cégek irányítását is rájuk lehet majd bízni, míg végül a munkaerőt is képesek lesznek kiváltani.
Ez lesz a végső stádium, amikor önműködő gyárak, cégek jönnek létre, melyeket nem emberek irányítanak majd.
Ezeknek a rendszereknek a működtetésével komoly pénzeket lehet majd megtakarítani, mivel nem kell őket fizetni, és csak működési költségük lesz, ami a bérekhez képest elenyésző, ugyanis rengeteg ember munkáját váltják majd ki.
Alapjövedelem
Sokak szerint pontosan ez fogja majd elhozni az alapjövedelem kérdését, ugyanis az így felszabaduló összegekkel evidens módon pótolni lehetne minden nem dolgozó ember jövedelmét.
Vagyis gépek dolgoznának helyettünk, és értünk, miközben minden ember fizetést kaphatna.
Sokan csak feltétel nélküli alapjövedelemként hívják, és a nevében benne van az, hogy nem kötik feltételhez, azaz elméletileg mindenki megkapná ezt az összeget havonta az államtól, anélkül, hogy dolgozna, vagy bármi mást tenne érte.
Az alapjövedelem gondolata utópiának tűnhet, azonban ha hiszed, ha nem, a jövőben a robotok hozhatják el azt a kényszerpályát a kormányoknak, hogy bevezessék. A jövő kutatók azt jósolják, hogy 10-15 éven belül a robotok a fizikai és gyártósori munkák 90%-át át fogják venni az emberektől.
Ez gyakorlatilag olyan nagy változást hozhat a piacon és a munkaerőpiacon mely az ipari forradalom változásaihoz hasonlítható.
Hogy ténylegesen be lesz-e vezetve az alapjövedelem, az még távoli kéréskör, de sokak szerint néhány évtizeden belül napirendre kell vennie a világ kormányainak.