A legújabb kutatások szerint hatalmas, égbenyúló gombák uralták a fák előtti hosszú időszakot a Föld történetében.
[dropcap]K[/dropcap]örülbelül 420-350 millió évvel ezelőtt, amikor még a szárazföldi fák újdonságnak számítottak az evolúcióban, és a legmagasabbak is csak néhány tíz centiméter magasra nőttek, voltak azért olyan élőlények, amik hatalmasra nőttek.
Ezek az ősi szervezetek akár nyolc méter magasra is megnőttek, törzsük vastagsága pedig elérte az egy métert is. Szaúd-Arábiai leletek alapján ma úgy gondoljuk, hogy ezek az óriások gombák lehettek.
Ma már eléggé meglepődnék, ha az erdőben sétálva hatméteres gombába botlanánk, pedig akkoriban valószínűleg tényleg ezek uralták a horizontot, ráadásul jóval magasabbak voltak a fáknál. Azok akkor még csak néhány centiméteresek voltak, az akkoriban létező gerinctelen állatok szintén aprók, szárazföldi gerincesek pedig még egyáltalán nem léteztek.
A Prototaxites nevű élőlények régóta mozgatták a tudósok fantáziáját, a peleontológusok sokáig teljesen mást gondoltak róluk. Az elsőt közölük 1859-ben fedezte fel egy kanadai paleontológus, és bár a fosszíliákat szépen leírták, senki nem tudott rájönni, pontosan miről van szó.
A tudósok 130 éven át vitatkoztak, mik lehettek a hatalmas tornyok, egyesek zuzmónak, mások gombának, megint mások valamiféle fának tartották őket. Az egyes csoportok érvelése elég furcsa volt: ha valaki azt mondta, ez zuzmó, akkor mások azzal jöttek: „hogy lehetne egy zuzmó ilyen magas?”.
2007-ben azonban minden megváltozott: egy akkor tanulmány megállapította, hogy a tornyok korai gombák voltak. Még így is maradtak olyanok, akik megkérdőjelezték az elméletet, de azóta egy másik tanulmány is megerősítette a 2007-es tanulmány eredményeit.
Ha visszagondolunk a Föld korai időszakára, mindent egybevetve eléggé bizarr kép tárul elénk. Mint ahogy már bebizonyították korábban, óriási bogarak és szitakötők röpködtek a levegőben, a levegő még aligha volt ennyire jól lélegezhető ember számára, fák helyett pedig óriási gombák uralták a terepet.