Ez már teljesen hivatalos. Egy sokmillió éve elveszett kontinens darabjai rejtőznek a sziget alatt.
Döbbenetes felfedezést tettek nemrégiben, mely immáron hivatalossá vált, vagyis teljesen biztos: egy 200 millió éve elveszett földrész nyomara bukkantak.
Minderre Mauritiuson találtak rá, méghozzá a sziget alatti kőzetrétegek között. Itt ugyanis a szigeten a földben rábukkantak egy szikrázóan fényes elemre, a cirkóniumra.
Ez az elem rendkívül különleges, és több milliárd éves, vagyis a Földtörténet legkorábbi időszakából származhat.
A szigeten elemzett többi kőzet nem több mint 9 millió éves, ez pedig arra utal, hogy Mauritius története sokkal komplexebb, mint ahogy a tudósok eddig gondolták, és feltehetően más is állhat a dolog mögött.
Rá is jöttek a tudósok a megoldásra: Mauritius alatt ugyanis igen ősi és vastag földkéreg van, ami egyértelmű jel arra, hogy egy elveszett kontinens helyezkedhet el ott. Ez ugyanis az egyetlen magyarázat arra, hogy miért találtak ennyire idős cirkóniumot a talajban.
Sőt, a kutatók ennél is továbbmentek, és megállapították, hogy a sziget anyaga is az elveszett kontinens darabjaiból állhat össze.
A földkéregnek két típusa van: a sűrűbb, általában bazaltból álló óceáni, és a valamivel kevésbé tömör, gránitot tartalmazó kontinentális kéreg. Mivel utóbbi nem olyan sűrű, kiemelkedik az óceánból, és földrészeket hoz létre.
A kontinentális kéreg nagyjából 4 milliárd éves, az óceáni valamivel fiatalabb, és folyamatosan keletkezik az óceánok mélyén, ahogy az olvadt kőzetek felbukkannak.
Korábban a szigetről azt hitték, hogy az azt alkotó anyagok fiatalok, és a sziget egyfajta vulkanikus tevékenység során jöhetett létre, de ez szemmel láthatóan az új eredmények tükrében nem így van.
Egy ősi földrész maradványai lehetnek, mely 200 millió évvel ezelőtt veszhetett el, feltehetően akkor, amikor az egykori szuperkontinens, Gondwana széttöredezett.
Az új eredmények rávilágítottak: Gondwana széttörése sokkal bonyolultabb folyamat volt, mint ahogy eddig hittük. A kontinentális kéreg különböző méretű darabjai szétsodródtak az India-óceán születőben lévő szigetei közt.
A fiatal sziget homokos partján már 2013-ban is találtak cirkóniumot, de eleinte mérési hibának tudták be azt, hogy több milliárd éves kormeghatározási eredmény jött ki.
Ráadásul akkoriban az is felmerült, hogy talán csak egy arra járó utazó hozta magával az anyagot. Azóta aztán kiderült, hogy nem így van, és további cirkóniumot találtak egy 6 millió éves kőzetbe ágyazódva is.
A kutatások most tovább folynak, hogy kiderítsék, pontosan milyen kontinens lehetett egykoron, és hogyan is zajlott le a szuperkontinens pontos széttöredezése kisebb kontinensekre, melyeket ma ismerünk.