A férfi öngyilkos akart lenni. Kétszer is keresztüllőtt egy-egy nyilat a saját szívén, azonban mégis túlélte az elképesztő kalandot. Sokkoló kép!
Azt szokták mondani, hogy akiknek még nem jött el az ideje, azokat Isten nem engedi meghalni. Talán ez lehetett a helyzet azzal a fiatalemberrel, aki öngyilkos szeretett volna lenni, ezért számszeríjjal kétszer szíven lőtte magát.
A rendkívül bizarr és brutális esetről eleinte azt hitték, hogy baleset lehet. A mikor a mentősök kiértek a helyszínre, akkor vették észre, hogy két nyíl is beleállt a férfi szívébe. Ekkor már sejtették, hogy itt nem balesetről van szó.
A Szentpéterváron az egyik kórházban előkerült férfi folyamatosan azt hajtogatta az orvosoknak, hogy szíven lőtte magát, mert öngyilkos szeretett volna lenni, és nem akar már tovább élni.
Ez azonban szemmel láthatóan nem sikerült neki, mert a beteg teljesen magánál volt ebben az időben.
Az orvosok azonnal megkezdték rajta az ilyenkor szükséges életmentő műtétet. Ekkor döbbentek le a legjobban: az 53 éves férfi ugyanis mindkétszer szíven lőtte magát, mégsem halt bele.
Bár a műtét alatt többször is kritikus állapotba került, az orvosoknak végül sikerült elvégezniük a műtétet, így az öngyilkosságot elkövető férfi túlélte a beavatkozást.
A férfiből kiálló nyilak annyira hosszak voltak, hogy a műtét közben el is kellett vágni a végüket, hogy könnyebben hozzáférjenek a férfi belső szerveihez.
A helyzet annyira drasztikus volt, hogy a férfi szívét ki is kellett emelni, és addig egy műszív tartotta életben az 53 éves szerencsétlenül járt öngyilkos jelöltet.
Nem túlzás azt állítani, hogy az orvosok órákon át dolgoztak azon, hogy a műtét sikeres legyen, a sérült szívet és a többi szerven talált sérülést megpróbálták a lehető legjobb módon helyreállítani.
A férfi később elmondta, hogy úgy érezte, az élete értelmetlen, és kilátástalanságában döntött úgy, hogy mellkason, egész pontosan szíven lövi magát.
Amikor ezt némi hezitálás után megtette, azt gondolta, azonnal meg fog halni, de nem így lett. Iszonyatos nagy fájdalmai voltak a mellkasában és a szívében, de nem halt meg, és még eszméleténél volt.
Ekkor eresztett a szívébe még egy nyilat, de legnagyobb döbbenetére – és bánatára – ezt is túlélte.
Hogy mit gondol most az életről és az élete értelméről, nem tudni, de talán reménnyel fogja eltölteni, hogy nem jött még el az ideje. Hiszen az Isten küzdött érte, máskülönben nem élhette volna túl ezt a halálos csapást, ráadásul kétszer is.