Létezik a Földön egy olyan csigafajta, mely úgy néz ki, mintha valójában félig levél lenne. Az igazság azonban nem is áll annyira távol ettől a hasonlattól. A csiga ugyanis képes fotoszintetizálni, mint egy növény.
Hiszed vagy sem, ennek a különleges zöldes árnyalatú tengeri csigának sokkal több köze van a levélhez, mint bármilyen más eddig ismert állatnak.
Nem, nem egy földönkívüli lény csöppent ide egy másik bolygóról. Ez a faj itt él velünk a Földön, és Elysia chlorotica-kétn hivatkozik rá az állatok rendszertana.
Az élőlény viselkedése és működése is nagyon bizarr, de elsőre talán a szokatlan kinézete az, ami mindenkinek azonnal szembeötlik.
A csiga ugyanis úgy néz ki, mintha egy levél lenne, aminek csiga feje van. Gyakorlatilag egy félig csiga, félig levél hibrid látszatát kelti, és az igazság nem is áll olyan távol ettől.
A csiga ugyanis olyan dologra képes, melyre nem sok állat a Földön. Képes agába építeni a növények egyes génjeit, így szert tesz a fotoszintetizálás képességére.
Igen, jól olvastad! A csiga növény módjára képes hasznosítani a napfényt, mint egy szál rózsa a kertben, vagy egy bokor a szavannán.
Erre a „képességre” úgy tesznek szert, hogy kloroplasztot lopnak el az algáktól. Ha ebből kellő mennyiség épül be az állatba, zöldessé válik, és képes lesz fotoszintézisre.
A tudomány számára van egy ennél is titokzatosabb jelenség: az álaltok képesek ezt a tulajdonságot – mely félig a növényekhez félig az állatvilághoz köti őket – átörökíteni az utódaikba.
Gyakorlatilag a csigáknak elég csak kiúszni a napfényes vízre, és feltöltődni energiával.
Döbbenetes, és egyszerre bámulatos, nem is véletlen vizsgálják folyamatosan ezt a fajt, hátha többet tudnak meg arról, miért ennyire alkalmazkodó képes a csiga szervezete, és pontosan milyen hatásmechanizmusok lévén képes az algák kloroplasztjait beépíteni a saját szervezetébe, majd fel is használni azokat.