Ilyet csak nagyon ritkán látni a természetben.
Elképesztő dolog esett meg nemrég egy zebracápával. Olyan, amit csak nagyon ritkán lehet megfigyelni a természetben, és ma sem ismerjük a teljes folyamatot, és annak hatásmechanizmusát.
Arról van szó, hogy egy a párjától elválasztott nőstény zebracápa kifejlesztette egy olyan képességet, amivel képes lett az önmegtermékenyítésre.
Az egész jelenség megfigyelése egy szándékos kísérlet keretében zajlott.
1999-ben pároztak először a halak, és rengeteg utódot nemzettek, azonban 2012-ben próbaképpen a hím halat elszállították máshová.
Ezután elkezdték figyelni a nőstényt, hogy vajon hogyan fog viselkedni egy hím nélküli élettérben.
Mivel nem kapott újabb társat, mindenkit meglepetésként ért, hogy 2016-ban három cápaivadéknak adott életet.
Természetesen sokan megdöbbentek, és mindenki arra volt kíváncsi, pontosan hogyan csinálta, és milyen folyamatok zajlottak le a szervezetében.
Az egyik elképzelés szerint a nőstény cápa eltárolta korábbi párja hímivarsejtjeit, és ezekkel termékenyítette meg saját petesejtjeit. Ezt az elgondolást végül a genetikai vizsgálatok cáfolták, ugyanis kiderült, hogy az utódok kizárólag az anyaállat örökítő anyagát hordozzák.
A legvalószínűbb elmélet maradt tehát hátra, méghozzá az, hogy az állat úgynevezett szűznemzéssel szaporodott.
Ilyenre valamiért egyetlen ember sem képes, bár a középkorból és ókorból származó iratok szerint egyes esetek talán erre utalnak, de ma nem létezik olyan dokumentált este, mely hitelesítené a gyanút.
Ugyanakkor a természetben ha nem is gyakori jelenség, de időnként előfordul, igaz nem ismerjük a teljes folyamatokat.
Egyes állatok képesek arra, hogy ivartalan szaporodásra váltsanak, amennyiben a körülmények erre kényszerítik őket. A dokumentált esetek többségének szereplői azonban főként olyan nőstények, amelyek korábban sosem találkoztak hímmel.
Azonban a megfigyelt zebrahal úgy volt képessé a szaporodásra ivarsejtek nélkül, hogy szexuális reprodukció útján hozta létre utódait.
Ez annyira különleges, hogy eddig 2 fajnál sikerült megfigyelni a bolygón. Egy sasrájánál, valamint egy óriáskígyónál.
Azonban ez egyfajta evolúciós kényszer, mely bár biztosítja a faj túlélését, nagyon káros lehet hosszú távon, hiszen így csak a nőstény genetikai kódjai öröklődnek, ez pedig „egyhangú” genetikai kódot, genetikai diverzitás eredményez.
A kutatók most abban bíznak, hogy az eset megfigyeléséből származó eredmények és anyagok elemzésével közelebb jutnak annak megfejtéséhez, hogy ez a folyamat pontosan miképpen megy végbe.