Hím nélkül szaporodott egy nőstény cápa

2017. január 21., szombat




Ilyet csak nagyon ritkán látni a természetben.

Elképesztő dolog esett meg nemrég egy zebracápával. Olyan, amit csak nagyon ritkán lehet megfigyelni a természetben, és ma sem ismerjük a teljes folyamatot, és annak hatásmechanizmusát.

Arról van szó, hogy egy a párjától elválasztott nőstény zebracápa kifejlesztette egy olyan képességet, amivel képes lett az önmegtermékenyítésre.

Az egész jelenség megfigyelése egy szándékos kísérlet keretében zajlott.

1999-ben pároztak először a halak, és rengeteg utódot nemzettek, azonban 2012-ben próbaképpen a hím halat elszállították máshová.

Ezután elkezdték figyelni a nőstényt, hogy vajon hogyan fog viselkedni egy hím nélküli élettérben.

Mivel nem kapott újabb társat, mindenkit meglepetésként ért, hogy 2016-ban három cápaivadéknak adott életet.

Természetesen sokan megdöbbentek, és mindenki arra volt kíváncsi, pontosan hogyan csinálta, és milyen folyamatok zajlottak le a szervezetében.

Az egyik elképzelés szerint a nőstény cápa eltárolta korábbi párja hímivarsejtjeit, és ezekkel termékenyítette meg saját petesejtjeit. Ezt az elgondolást végül a genetikai vizsgálatok cáfolták, ugyanis kiderült, hogy az utódok kizárólag az anyaállat örökítő anyagát hordozzák.

A legvalószínűbb elmélet maradt tehát hátra, méghozzá az, hogy az állat úgynevezett szűznemzéssel szaporodott.

Ilyenre valamiért egyetlen ember sem képes, bár a középkorból és ókorból származó iratok szerint egyes esetek talán erre utalnak, de ma nem létezik olyan dokumentált este, mely hitelesítené a gyanút.

Ugyanakkor a természetben ha nem is gyakori jelenség, de időnként előfordul, igaz nem ismerjük a teljes folyamatokat.

Egyes állatok képesek arra, hogy ivartalan szaporodásra váltsanak, amennyiben a körülmények erre kényszerítik őket. A dokumentált esetek többségének szereplői azonban főként olyan nőstények, amelyek korábban sosem találkoztak hímmel.

Azonban a megfigyelt zebrahal úgy volt képessé a szaporodásra ivarsejtek nélkül, hogy szexuális reprodukció útján hozta létre utódait.

Ez annyira különleges, hogy eddig 2 fajnál sikerült megfigyelni a bolygón. Egy sasrájánál, valamint egy óriáskígyónál.

Azonban ez egyfajta evolúciós kényszer, mely bár biztosítja a faj túlélését, nagyon káros lehet hosszú távon, hiszen így csak a nőstény genetikai kódjai öröklődnek, ez pedig "egyhangú" genetikai kódot, genetikai diverzitás eredményez.

A kutatók most abban bíznak, hogy az eset megfigyeléséből származó eredmények és anyagok elemzésével közelebb jutnak annak megfejtéséhez, hogy ez a folyamat pontosan miképpen megy végbe.

tudomány állatvilág


Megtekintések száma: 22798





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet