Az árja faj csak a kezdet lett volna. Hitler és a náci vezérkar azt tervezte, hogy a világháborús győzelem esetén az egész világra kiterjesztik a Nagy Német Birodalom sötét szárnyait, melyet az SS által a koncentrációs táborokban kikísérletezett idegen-ember hibridekkel népesítettek volna be. Ha a térhajtómű technológiát használó náci csészealjak eljutnak a sorozatgyártásig, a szövetségeseknek esélyük sem lett volna ellenük.
Az árja faj csak a kezdet volt
Hitler nagyon erősen vallotta az eugenika nézeteit. Az eugenika fogalmát 1883-ban alkotta meg Francis Galton, Charles Darwin unokaöccse, aki egyébként az elsők közt javasolta a biológiai jelenségek statisztikai megközelítését. Az Örökletes géniusz című művében Galton arra a megállapításra jutott, hogy a törzsfejlődést felügyelő „természetes kiválasztódás” gépezete többé már nem hat a modern társadalmakban, amelyekben az orvostudomány,
a táplálkozás és a higiénia fejlődése lehetővé teszi olyan egyének túlélését is, akiket valaha a természet halálra ítélt volna.
Az orvostudománynak, a sebészetnek, a higiéniának, a filantrópiának, a társadalombiztosításnak és mindezeknek együtt az a következménye, hogy túlélést és szaporodást biztosít egy csomó rossz genetikai öröklő kóddal ellátott egyénnek, és ebből kiindulva olyanoknak, akiket a szabad természet kiiktatott volna.
A Hitler által annyira áhított tökéletes árja faj azonban csak a kezdet volt. A Führer azt tervezte, hogy az árja embereket később tovább keresztezte volna földönkívüliek DNS-ével, így megalkotva a tökéletes hibridet, mely uralma alá veheti majd a bolygót, és aktívan és hűséggel tudja majd szolgálni a Nagy Német Birodalmat.
A koncentrációs táborok, és a titkos fedett hadművelet
Egyes nyitottabb kutatók szerint a nácik által működtetett koncentrációs táborok valóban valósak voltak ugyan, de nem teljesen azt a célt szolgálták, mint amit a történelemkönyvekből ismerünk.
Arról az elhazudhatatlan tényről valószínűleg mindenki tud, hogy ezekben a táborokban a német tudósok különböző genetikai és egyéb okkult kísérleteket végeztek.
Az emberi testet tanulmányozták, illetve annak tűrési képességeit, határait.
Rendszeresen, 60 milliméterig is felmenő vizet szívtak le fiatal gyermekek agyából és levegővel helyettesítették azt. Ez a kicsiknek rettenetes fejfájást okozott. Félnapokon át hánytak, jajgattak. Mindezek után levegőt injekcióztak az agyukba, majd röntgenen megvizsgálták őket.
A kényszerrel végzett vakcina- és egyéb gyógyszerkísérletek jelentős hányadát a német gyógyszergyárak is támogatták – a lágerekben ugyanis kitűnő alkalom nyílt a gyógyszerkészítmények hatékonyságának ellenőrzésére.
Betegesen csábító történelmi helyzet: kísérleti egerek helyett korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló emberanyagon vizsgálódhattak a tudósok.
Lehetett azonban a koncentrációs táboroknak egy titkos feladata is. Ugyanis
az első idegen-hibrid kísérletekhez ezekből a táborokból használták fel az alapanyagot, jelen esetben az embereket.
De miért alkalmaztak volna zsidókat a tökéletes faj létrehozásához?
A válasz nagyon egyszerű. A kísérletek a kezdeti fázisban túl kockázatosak voltak, és rengeteg emberéletet követeltek. A németek nem engedhették meg maguknak, főleg nem a háború közepén. Ráadásul a német kormányzásra is rossz fényt vetett volna, ha kiderül, hogy sajátjaival kísérleteik, és őket küldi a biztos halálba.
Helyettük zsidókat használtak fel a kétes eredetű kísérletekre. Ezek a kísérletek állítólag eredményt hoztak, és a tökéletes genetikai állományú faj, az árják második generációjaként emlegetett hibrid létrehozása már csak évekre volt tőlük.
A németek a háború végéhez közeledve már tisztában voltak vele, hogy nem nyerhetnek, és kicsúsztak az időből, annak ellenére, hogy a genetikai laborokban olyan eredményeket produkáltak, melyek után
a vezérkar titokban meg is adta az engedélyt arra, hogy német önkénteseken is elkezdjék a klinikai teszteket, próbálkozásokat.
Hitler terve az lett volna ezzel, hogy az eugenika nézeteinek megfelelően egy olyan német társadalmat hozzon létre, mely később az egész bolygón elterjedhet, hűséges, és mindent megtesz majd a birodalomért.
És nem utolsó sorban tökéletes genetikai jellemzőkkel és vonásokkal rendelkezik ahhoz, hogy biztosítsa a populáció makulátlan állományát.
Ezek a lények nem lettek volna képesek megbetegedni, nem fáradtak volna el, és még alvásra is alig lett volna szükségük.
Az amerikai technológia és a náci kutatások
Az Amerikai Egyesült Államok elmúlt 20 évének haditechnikája – és egyben a mai haditechnikájának egy része – a náci Németország okkultista tudósainak kutatásain alapult.
A nácik ugyanis olyan dolgokra és összefüggésekre jötte rá, melyekre a szövetségesen nem tudtak rájönni.
A háború után a szövetségesek olyan megdöbbentő dolgokat, roncsokat és elégetésre ítélt, de titokban megmentett tervrajzokat, műszaki leírásokat találtak, melyeknek, ha csak egy része is eljut a sorozatgyártásig, a németek megnyerték volna a háborút akár az egész világ ellen.
Amerika is a világháború után kezdett el fejlődni, és ezt sokan a háborúnak tudják be, azonban érdekes módon a Roswellben történt események után kezdtek sorra előtörni a technológiai fejlesztések, újítások.
Az amerikaiak azonban mit sem értek volna a Roswellben lezuhant idegen csészealjjal, ha nem lettek volna a németek. A szerencsétlenséget szenvedett diszkosz hajtóművének működése ugyanis rejtély volt számukra.
Egyszerűen nem értették, hogy hogyan létezhet egy ilyen szerkezet, és egyáltalán, hogyan is képes működni.
A szövetségesek által a hirtelen evakuált náci kutató bázisokon megtalált rengeteg rendszerezetlen műszaki leírás és tervrajz segített végül nekik abban, hogy megértsék, hogyan is működött a roswell-i ufó térhajtóműve.
Elrejtett térhajtómű tervek, nullponti energia
Pedig a németek sem tudtak mindent, de jelentőse előrébb jártak az ilyen kutatásokban, mint a szövetséges államok bármelyike. A térhajtómű teljes működését végül az amerikaiaknak sikerült megérteni, de ha nem lettek volta a náci dokumentumok, akkor valószínűleg nem jártak volna sikerre.
A németek sem voltak messze a megoldástól. Voltak megépített, és félig-meddig működőképes térhajtómű prototípusaik.
Ezek egy részét fedett bevetéseket, tesztrepüléseken is kipróbálták. Azonban nem úgy működtek, ahogy várták tőlük.
Rejtélyes alkatrészek
Kevesen tudják, de amikor Hitler meghalt – vagy meg sem halt, de erről majd kicsit később… – és Németország elvesztette a világháborút, a szövetségesek bemasíroztak a korábban nácik által védett rejtett területekre is.
Olyan kutató laborokat találtak, amikről még az amerikai hírszerzés sem tudott semmit.
Ezekben a laborokban és bázisokban olyan tervrajzokat találtak, melyeken német felségjelzésű csészeajak voltak. Az egyik ilyen komplexumban találták meg a náci térhajtómű vázlatokat is.
Rögtön felmerült a kérdés, hogy ha léteztek a tervrajzok, biztosan léteznie kell valahol maguknak a repülő szerkezeteknek is. És valóban.
A szövetségesek több titkos létesítményben találtak különös tárgyakat, melyek láthatóan egy nagy gépezet részei lehettek, de önmagukban értelmetlenek, funkció nélkülinek tűntek.
A náci vezérkar úgy döntött, mikor már látták, hogy a háborút nem nyerhetik meg, hogy jobb, ha mindent megsemmisítenek, és a kutató állomásokat porig égetik. Azt nem akarták, hogy az USA és csatlósai kezére jusson a technológia, amit a németek fejlesztettek ki.
A legtöbb csészealjat és gépet megsemmisítették, nem is találtak egyetlen még épen maradt sértetlen példányt. De még csak roncsdarabokat sem, csupán néhány funkció nélküli alkatrészt. A németek tehát nagyon el akarták titkolni, hogy ilyen szerkezeteken dolgoztak.
Az USA kutatói és mérnökei később csak a fennmaradt tervrajzok és műszaki leírások segítségével voltak képesek rekonstruálni a csészealjakat és a térhajtóművet.
A Német Birodalom csészealj flottája
A megtalált és rendszerezett leírások, dokumentumok, feljegyzések alapján a németek egy olyan csészealj flotta létesítésén dolgoztak, melynek segítségével végzetes csapást mérhetnek a szövetségesek, és a világ valamennyi államára.
Ez a flotta végül nem jutott el a sorozatgyártásig, csupán egy tucatnyi készült el belőle, de már egy tucat ilyennel is komplett zászlóaljakat lehetett volna likvidálni.
A kezdetleges modelleket sima vasból készítették, a későbbi verziókat pedig egyre erősen fémből, acélból, majd titániumból. A fegyverzetük is széles skálán mozgott, és komoly evolúción ment végbe a fejlesztések alatt.
Eleinte egyszerű gépágyúkat, később nehéztüzérségi lövegeket kaptak, de a végső, sorozatgyártás előtt készült modellekről azt beszélik, hogy valamiféle modern sugárfegyverrel rendelkeztek.
Olyan manőverekre voltak képesek, amire egyetlen korabeli repülő vagy vadászgép sem. Még a mai repülőszerkezetek sem képesek rá, hogy a fizikát meghazudtoló gyorsulásokat vagy lassulásokat végezzenek, pedig ezek a náci csészealjak képesek voltak rá.
Nem egy ízben lehetett olvasni különféle feljegyzésekben, tanúvallomásokban, hogy ezek a korongok a másodperc ezred része alatt képesek voltak álló helyzetbe lassulni 1000 kilométer per óráról.
Szinte lehetetlen volt eltalálni őket, így az ellenfél esélytelen volt velük szemben. A német vezérkar meg volt róla győződve, hogy néhány tucat ilyen csészealjjal le bírták volna rohanni egész Amerikát.
Az amerikai kapitány, aki megütközött a náci csészealjakkal
Byrd admirális volt az a kapitány, aki egy egész amerikai hajóflottával indult el az Antarktisz felé, hogy kiderítse, igazak-e a pletykák arról, hogy a németek a jeges kontinensen is bázisokat létesítettek. A másodlagos cél az volt, hogy maguk az amerikaiak is titkos bázist hozzanak létre megfigyelési és katonai célokra.
Azonban mikor már a flotta közel járt a partokhoz, váratlanul valami nagyon ijesztő történt: körülbelül egy tucat csészealj jelent meg az égen, egyenesen a semmiből, majd sugárfegyvereikkel módszeresen megsemmisítettek mindent, ami az útjukba állt.
Byrd admirális és néhány túlélő vallomásából kiderül, hogy ezek a diszkoszok német felségjelzéssel voltak ellátva, vagyis a németek járművei voltak.
Az admirális egy porig rombolt, roncs flottával tért haza, ahol elmondta, az USA még nincs, és évtizedekig nem is lesz felkészülve arra, amit ott láttak.
A Nagy Német birodalom
A Nagy Német birodalom egészen biztosan megvalósult volna, ha a németek megnyerik a világháborút. Erre pedig jó esélyük lett volna, ha a csészealjak sorozatgyártása beindul, mielőtt a szövetségesek súlyos csapásokat mérnek rájuk.
Ma egy egészen másik világban lennénk, mert Hitler elképzelése szerint a világ közel 80%-át az általa kitenyésztett árja faj uralta volna.
Az emberiség, így a németek új, sokkal fejlettebb, genetikailag ellenálló generációja élne a bolygónkon. Az SS tervei szerint hatalmas genocídiumot – népirtást – képzelt el. Antropológusok vizsgálták volna a keleti szlávokat és a németekhez hasonlóakat beolvasztották volna.
Valószínűleg az SS tagjai többnejűségben éltek volna az elfoglalt területeken a németekhez hasonló nőkkel. A nem németek egy része genocídium áldozata vagy rabszolga lett volna, vagy felhasználták volna a hibrid kutatásokhoz őket. Nagy valószínűséggel Himmler lassan átvette volna Hitler után a hatalmat, Göring morphinizmusa lehetetlenné tette volna az utódlást.
Más elképzelések szerint ekkorra Hitler már örök életűvé vált volna, így nem lett volna szükség az utódlási kérdésekre. A szintén hibridként tovább élő führeré lett volna az egész világ. Persze előbb vagy utóbb ez a birodalom is megbomlott volna, miután már nem lehetett volna hova tovább terjeszkedni, valószínűleg belülről indult volna meg ez a bomlási folyamat.
www.avilagtitkai.com – Minden jog fenntartva