Amerika eldöntötte, és ez már hivatalos: a kormány 19,5 milliárd dollárt szavazott meg arra a célra, hogy az elkövetkezendő 25 évben embert tudjanak feljuttatni a Marsra.
A munkálatokat már megkezdték, valamint a megfelelő űrhajósjelöltek felkutatását is. Elindíthat-e ez egy újabb globális űrversenyt?
A Marsutazás már régóta kísérti az emberi fantáziát. Eddig azonban főleg technológiai akadályai voltak egy esetleges emberes Mars utazásnak.
Az elmúlt 5-10 évben ezek a technológiai akadályok szép lassan elhárultak az útból, politikailag kellett legitimálni a Mars utazást.
Emberes űrmisszió: nincs több akadály
Ez nem volt egyszerű, ugyanis rengetegszer felmerült az a tabu, hogy ki fog először embert küldeni oda, ugyanis az első emberes űrmisszióról sokan azt tartották, hogy valójában egy öngyilkos küldetés lenne.
Mások még ebben sem értettek egyet, mert azt vallották, hogy egy ilyen űrmisszió még ha az űrhajós életével is járt volna, olyan szellemi és ideológiai löketet adhatott volna a későbbi Mars misszióknak, hogy felgyorsította volna a folyamatokat.
Most a Futurism.com ma jelentette be, hogy az Egyesült Államok Szenátusa megszavazta a NASA által igényelt 19 milliárd dolláros támogatást, ez forintban megközelítőleg 5,5 billiót jelent.
vagyis ezzel politikailag is legitimálva lett, és a NASA és az Amerikai kormány hivatalosan is deklarálta azt, hogy 25 éven belül, vagyis még a mi életünkben embert fognak tudni küldeni a Vörös bolygóra.
A javaslatot egyébként a demokraták és a republikánusok is elsöprő arányban támogatták.
Űrversenyt indíthat el?
Sokak szerint ez a bejelentés hamarosan egy globális, nemzetek közötti űrversenyt indíthat el. A Marsból ugyanis mindenki ki szeretné venni a részét, hiszen óriási szellemi dicsőség egy másik planétát meghódítani.
Persze tudjuk, hogy annak idején a hidegháborús űrverseny is csak egy eszköz volt arra, hogy a szuperhatalmak erőt fitogtassanak egymásnak, de a jelenlegi helyzet sem lesz nagyon más.
Ráadásul, ha hosszabb távon gondolkodnak a nemzetek, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy aki először éri el a Marsot, az hatalmas stratégiai előnyre tesz szert. Bár nemzetközi egyezmények szólnak arról, hogy egyetlen állam sem sajátíthatja ki más égitestek területeit, ez megváltozhat.
Ha pedig megváltozik, akkor lényegében bárki, aki eljut a Marsra, kitűzi a zászlaját, az területeket foglalhat el magának alanyi alapon.
Nem lesz újrafelosztás, és nem is lenne értelme, hiszen ha a világ olyan nemzetei is kapnának Marsi területeket, melyek még a saját infrastruktúrájukat sem tudják fenntartani, annak nem lenne túlságosan sok értelme.
A felosztás rengeteg ellenpólust szül, és feszültséget generálhat majd a nemzetek között. Lesznek, akik igazságtalannak fogják tartani, hogy egyes nemzetek ki lesznek zárva a felosztásból, míg mások alanyi jogon kapnak majd területeket.
Persze ez a része a dolognak már nagyon távoli jövő, de talán még ebben az évszázadban sor kerülhet a kérdéskörre.
Előbb-utóbb el kell majd osztani a Mars területeit, főleg ha az ember elkezdi majd lakhatóvá tenni, terraformálni a planétát.