Beszélni fogunk a Holdról, különösen arról az oldaláról, melyet sem szabad szemmel, sem távcsővel nem láthatunk : a túlsó feléről.
A korábbi előadásaimban utaltam rá, hogy a Holdunk eredetileg az Ursa Minor ( a Kis Medve ) csillagképből származik és kísérőnk már 6,2 milliárd éves. Ebben a Kis Medve csillagképben volt egy olyan naprendszer, melynek a 17. bolygója négy holddal rendelkezett és ezek egyike volt a mi Holdunk, melyet orioni nyelven „chowta”-nak neveztek.
A Holdunk akkor az Orioni Csoport tagjainak előre tolt bázisa volt, és az andromédaiak szerint abban az időben a Csoportnak nem kevesebb, mint 5 millió katonája tartózkodott rajta.
A Holdat később céltudatosan állították rá egy olyan nagyobb csillagközi aszteroida pályájára, melynek bizonyos kiálló részeihez kapcsolva az a galaxison át el tudta szállítani onnan a mostani égi kísérőnket a mi Naprendszerünkbe több, mint 11.000 évvel ezelőtt.
A Hold eredete tehát nincs összefüggésben a Földdel, és ezért helytelen az az elmélet is, amit manapság a Hold keletkezéséről tanítanak.
A Hold öregebb, mint a Föld. Az az aszteroida pedig, amely a Holdunkat ide vonszolta, a galaxisunkat egy 25.156 éves keringési idővel járja körbe. A Hold utóbbi 1,8 millió éves története során időszakonként lakott volt, ahogy most is az. Sok felszíni építménye viszont még a Fekete Liga-háborúk idején elpusztult – ez az a háború volt, melyet a humanoidok folytattak az Orioni Birodalom ellen.
A valódi katonai bázisok akkor a (Hold)felszín alatt voltak; bejáratokat alakítottak ki mindkét pólusnál, a Jules Verne-kráternél ( a nem látható túlsó oldalon ), a Taurus-hegységben és az Arkhimédész-kráternél is ( a látható oldalon ). Mindezek azok az eredeti bejáratok voltak, mikor még az Orioni Csoport uralta a Holdat. Ám később a ( földi ) titkos kormány létre hozott több más bejáratot is, melyek a jelenleg is bővítés, fejlesztés alatt lévő Holdfelszín alatti bázisaikhoz vezetnek. Ez a földön kívüli terjeszkedés az Új Világrend ( New World Order ) saját titkos tudományos-katonai munkatervének a része.
A Hold sok kráterét a korábbi korszakokban űrhajóhangárként használták. A szélesebb kráterek képesek voltak 200 vagy még több űrhajót befogadni. Néhány kráter mérete pedig még most is eléri a majd’ 300 km-t.
A holdi bázisok személyzetét félig ember-félig szürke és félig ember-félig hüllő hibridek alkották egykor…
Ez a legnagyobb titok és felfedezés, amit a színfalak mögött tettek, és amiről nem beszélnek a világnak..
Azonban az igazság előbb vagy utóbb, de a felszínre kerül!
OSZD MEG másokkal is!
Forrás: Rejtélyekszigete