Honfoglalás előtti településeket találtak Kecskemét közelében

2017. január 8., vasárnap




Egy szarmata és egy avar kori települést találtak nemrég az M5-ös autópálya közelében.

Régészek bukkantak rá az egyedülálló maradványokra, melyek szenzációsak, és nagy jelentőséggel bírhatnak. Minkét helyszínen egy-egy honfoglalás előtti település maradványaira bukkantak.

Az ásatást vezető Wilhelm Gábor szerint a leletek arra utalnak, hogy jóval jelentősebb élet volt a szűkebb térségben az avar korban, mint azt a szakemberek korábban feltételezték.

Rengeteg különleges leletet, használati tárgyak, és eszközt találtak a helyszínen. Az egyik település feltételezhetően az avar korból, míg a másik a szarmata korból származtatható.

Az M5-ös autópálya mentén feltárt harmincezer négyzetméternyi területen tárták fel a megtalált településeket.

Eredetileg építkezési munkálatok miatt, de aztán rábukkantak az értékes leletekre. Vázák, füstölők, edények maradványai kerültek elő, valamint különféle egyéb használati tárgyak.

Sikerült rekonstruálni egy füstölőműhelyt, ami alapján sejthető, hogy a tűzteret és a füstölőteret összekötő, tölcsér alakú kürtő az élelmek hidegen füstölését, tartósítását biztosította.

Egy félkész kemencére is rábukkantak, ami már az első használata előtt összeomolhatott, és mivel még nem volt kiégetve, jól láthatóak rajta az építési folyamatok, ez pedig korábban szinte soha nem volt megfigyelhető, vagyis a régészek ebből a tekintetből is egy nagyon értékes leletre leltek.

Ráadásul az is látható volt, hogy a sütőfelület és a boltozat kialakításához két különböző minőségű, speciális agyagot is használtak.

Egy jellegzetes, méhkas alakú élelemtárolót is találtak, ami a földbe volt vájva, mint egy kisebb verem. Rengeteg kutat is felfedeztek, ami azt jelentette, hogy az itt élők már akkor sem a környezet vizét itták, hanem fúrott kutakból fogyasztották azt.

Az egyik kút alja egy szép, gömbös testű edénykét is rejtett, aminek érdekessége, hogy teljes épségében vészelte át az elmúlt, nagyjából 1700 évet.

Az elkerülő út építkezései mentén még újabb leletek is előbukkantak a későbbiekben. Többek között rengeteg színes ruhakapcsoló tűt, valamint római kori pénzérmét találtak.

Az utópálya keleti oldalán egy 7. vagy 8. századból származó település romjai rajzolódtak ki.

Ez alapján arra a feltételezésre jutottak a régészek, hogy az eddig feltételezettnél is jóval jelentősebb élet volt a térségben az avar korban.

Az avar kori népről rengeteg minden tudni lehet, azonban még mindig sok a rejtély velük kapcsolatban.

Annyit már mindenképpen biztosan lehet tudni, hogy nagyon értettek a kovácsmesterséghez, és a legfejlettebb technikákat használták akkoriban.

Különös, hogy bronzmesterségük is nagyon fejlett volt a leírások és feljegyzések szerint, de kovácsműhely, és erre utaló közvetlen leletek még mindig nem kerültek elő, legalábbis olyanok, amik értékelhetőek lennének.

Azonban nagyobb mennyiségű vas és egyéb olvadt fém már került elő ilyen avar kori teleülések helyszínén, ami viszont már utal a fejlett szinten művelt kovácsmesterségre.

A szakemberek a területtől nem messze egy egyedi avar kori, aprólékosan megmunkált, bronzból öntött kisszíjvéget is találtak.

A régészek most azt várják a két település helyszínének feltárásától, hogy sokkal több információt megtudhatunk majd az adott korról, és az ott élő titokzatos népről, és arról, hogyan is éltek elődeink a honfoglalás előtt.

érdekes érdekesség magyarsag történelem magyar


Megtekintések száma: 50254





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet