Hatalmas kőkomplexum és egyéb régészeti leletek árulkodnak az ősmagyarság nyomairól…
Lehetséges, hogy a hunok építették a Kaszpi-tengeri ősi, faragott köveket? A helyszínen egy ezüstdarabot is találtak, ami korábban egy nyeregdísz lehetett.
Hihetetlen dolgok derülhetnek ki annak a leletnek köszönhetően, amit még 2011-ben egy bizonyos F. Akmadulin találta Aktau városában, valahol Kazahsztánban.
A talált dolgok alapján ugyanis egyáltalán nem lehetetlen, hogy a hunoknak nagyon is sok köze lehet a megtalált hatalmas kőkomplexumhoz.
A helyet még a Kaszpi-tengerben találták, egész pontosan a Mangislak-félsziget egyik külső részén. Ezek gyakorlatilag hatalmas, ősi köveket foglalnak magukba, melyeken faragott minták találhatóak, és géli kiállnak a földből.
A helyszínen nemrég még egy olyan különleges ezüstdarabot is találtak, mely feltehetően egy igazi nyeregdísz lehetett.
Hamarosan rájöttek, hogy a talált kövek lényegében egy nagyobb helyszín részei, és az nem más, mint 120 hektár föld, amin nagyjából 1500 éve kőépítmények álltak.
Egy ilyen kőépítmény romjai között találták az ezüst nyeregdíszt, ami a hunokhoz köthető eredetű lehet.
A hatalmas területen rengeteg hatalmas kő fekszik látszólag elszórva, de a vizsgálatok kimutatták, hogy a kövek elhelyezése geometriai rendszert mutat.
A kövek között találtak rengeteg olyat, ami függőlegesen volt a földbe ásva, és hasonlított a Stonehenge-nél látható sziklákra, de volt több olyan sziklatömb is, amit faragásokkal díszítettek.
A romok között komoly méretbeli különbségek is vannak, a legkisebb valaha egy 4×4 méteres épület lehetett, a legnagyobb viszont 34×24 méter alapterületű.
2014-ig kellett várni az ásatások megkezdésére, így megindulhattak a munkálatok. Ez alatt az idő alatt rengeteget megtudtak a leletről, a kőépítményről, és a nyeregdíszről.
A nyeregdísz vizsgálata minden szempontból a legjelentősebb lépsé volt a kutatásban, az ugyanis egyértelműen beazonosított néhány dolgot. Például azt, hogy a motívumok, amik rajta voltak, a Római birodalom végén készülhettek, a,mikor nomád törzsek éltek arrafelé a vidéken.
A hunok is ebben az időben indultak meg Ázsiából Európa irányába, így felmerült, hogy a hely egy ősi hun temetkezési hely is lehet. Ezt az elméletet erősíti, hogy nemrég még emberi csontokat is találtak a helyszínen.
A nyeregdísz egész pontosan valószínűleg egy hun előkelő rétegbe tartozó lovasé lehetett, de ennél többet egyelőre nem tudtak kideríteni a lelettel kapcsolatban.
OSZD MEG másokkal is!