Valós felvételeket kaphatunk egy olyan jelenségről, amit eddig csak közvetve tudtunk megfigyelni.
Hatalmas áttörés küszöbén vagyunk. Ezt olyannyira komolyan gondolják a csillagászok, hogy a legtöbb szakember szerint még idén, 2017-ben megtörténhet.
Arról van szó, hogy először kaphatunk tényleges képet egy feketelyukról. Úgy értve, hogy valódi felvételt, amin látható is ez a rejtélyes anomália.
Bár a matematikai modellek előrevetítették, és az univerzumról alkotott egységes modell is megjósolta létezésüket, még mindig alig ismerjük ezeket az objektumokat.
Közvetve azóta már sikerült megfigyelnünk őket, és egyes működési folyamataikat, ezek azonban nem voltak direkt felvételek a feketelyukakról. Viszont figyeltünk már meg bolygókat, csillagokat bekebelező változatokat, de ezek is csak azért voltak láthatóak számunkra, mert éppen elnyeltek valamit.
2017-ben azonban megtörténhet a nagy áttörés, és végre lencsevégre kaphatunk egy feketelyukat a maga valójában.
Az, hogy miért nem sikerült még képet készíteni ezekről az objektumokról, rendkívül egyszerű: túlságosan sötétek ahhoz, hogy látni lehessen őket. Ráadásul kicsik is, így egyetlen pontjukat sem lehet kívülről felismerni.
2017-ben azonban működésbe lép majd az Eseményhorizont Teleszkóp, mely végre lehetővé teszi majd, hogy láthatóvá váljon számunkra egy feketelyuk.
A rendszer a hosszú bázisvonalú interferometria nevű technológiával működik, melynek lényege, hogy egy-egy objektum adott időpontban kibocsátott rádióhullámait érzékeli. A fekete lyukak esetében a 230 gigahertzes frekvenciára összpontosít majd.
Mivel a hálózatban rengeteg teleszkóp fókuszál majd egyetlen pontra, rendkívül pontos képeket hozhat létre a rendszer.
Annyira pontos, és részletes képeket csinál az Eseményhorizont Teleszkóp, hogy egy kisebb narancsot is észre lehetne venni vele a Hold felszínén kutakodva.
Jelenleg van is már több kiszemelt, amit meg kívánnak majd ezzel az új és modern teleszkóppal figyelni. Az egyik a Saggitarius A lesz, ami nagyjából 4 milliószoros tömeggel rendelkezik mint a napunk, és egyetlen pontban található meg az égen, ugyanis az eseményhorizontja csillagászati mértékben kicsi, mindösszesen 20 millió km.
A feketelyuk közvetlen területéről olyan nagyfelbontású képeket tud készíteni, hogy szinte biztos, hogy észre lehet majd venni magát a feketelyukat is a felvételeken.
Arra is vannak már konkrét elképzeléseik a csillagászoknak, hogy hogyan is fog kinézni az első ilyen áttörést hozó felvétel.
Egy hatalmas, fényes gyűrű lesz rajta jelen, egy sötétebb ponttal a közepén, amit körülvesz. A fényes rész hatalmas kavargó porrészecskékből fog állni, melyet épp magába szív. Sokkal inkább hasonlít majd a Doppler-hatás miatt egy félholdra, mintsem egy teljes körre.
Természetesen az sem lehetetlen, hogy a szakértők valami olyat látnak majd, amire nem is számítanak. Felmerülhet ugyanis – bár nem valószínű – hogy a relativitás elmélet hibás, azonban ez alapjaiban döbbentené meg nem csak a csillagászatot, hanem a tudományos világot is.