A fénnyel, és irányított idegsejt aktiválással olyan lényeket hoztak létre, melyek még az élettelen tárgyakra is rátámadnak.
Elképesztő dolgot vittek véghez nem rég tudósok egy laboratóriumban, egy szigorúan ellenőrzött kísérlet folyamán.
Az optogenetika felhasználásával olyan lényeket alkottak, melyen rendkívül agresszívak, valóságos bestiák.
A kísérleti állatok szó szerint szinte mindenre rátámadtak, még az élettelen tárgyakra is.
Genetikai módosítással és a fénnyel irányított idegsejt-aktiválás – segítségével változtatták elemi ösztönöket követő agresszív fenevadakká a kísérleti egereket.
Még mielőtt mindenki megijedne. Az egerekből nem vált teljesen vérszomjas ámokfutó. A szakértők megfigyelték, hogy a genetikai módosítás hatására nem támadtak rá más fajtársaikra, csupán más élőlényekre, tárgyakra.
Gyakorlatilag azt mutatták ki a vizsgálatok, hogy az egerek táplálékszerző ösztöne a többszörösére erősödött. És mint tudjuk, ha valami éhes, akkor képes bekattanni.
A nemzetközi kutatócsoport tagjai az egerek agyának egy speciális területére, az amygdalára összpontosítottak – a neuroncsoport komoly szerepet játszik az érzelmi reakciók feldolgozásában és elraktározásában.
A szakemberek célja az volt, hogy megváltoztassák a terület egy részének, a centrális magnak a működését – az itt található neuronok csoportjai az agy számtalan régiójával kommunikálnak.
Eddig is sejtették, hogy az élelemszerzési ösztön mértéke nagyon nagy hatással van az élőlények viselkedésére, de ezt első ízben sikerült kísérletekkel, és optogenetikai eszközökkel bebizonyítani.
A szakértők szerint genetikai módszerekkel képesek lehetünk a jövőben más állatoknál is növelni a harapásra, ölésre késztető ingereket.
Vagyis tökéletes gyilkoló gépeket hozhatunk létre a laborokban.
Ezzel egy teljesen új világ fog elkezdődni. A genetikailag létrehozott agresszív mutánsok kora. Sokan attól félnek, hogy ezek a mutánsok idővel elszabadulhatnak, és a természetben a teljes táplálékláncot felboríthatják.
Mások úgy gondolják, hogy a probléma túl van aggódva, és kizárt, hogy egy ilyen módosított génállományú állat elszabaduljon. Az ellentábor ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy talán nem véletlen fog kikerülni egy ilyen állat a szabadba, hanem egy szabotált művelet során.
A kutatók a ragadozó viselkedésért felelős idegcsoporttal is foglalkoztak, ahol szintén bámulatos eredményeket értek el.
A préda üldözésének készségét tudták ezzel a területtel, illetve ennek módosításával befolyásolni. Az egerek így kitartó, vérszomjas ragadozókká váltak anélkül, hogy ez korábban a jellemzőjük lett volna.
Hogy mit hoz a genetikai módosító eljárások jövője, még ne tudni, de nem mindenki olyan boldog ezen különös kísérletek híre kapcsán…