Botrányos adatok leplezik le az egészségügyi halálgyár szélhámosságát.
Az egészségügy folyamatosan azon mesterkedik, hogy minket, betegeket a lehető legnagyobb mértékben kizsákmányoljon. Elvégre neki ebből van pénze, és ebből tudja folyamatosan pörgetni az egészségügy „belső gazdaságának” számait.
Amikor a profit eléri a havi kvótát, és az első negyedét is jól zárják a gyógyszergyárak, akkor minden érdekeltségi tag elégedetten dől hátra, és már nem is érdeki őket, mennyi embert tettek tönkre a profit érdekében.
Merthogy az egészségügy így működik. Bárkire rá tudnak dumálni hangulatjavítókat, és különféle gyógyszereket az orvosok.
Ha egészséges vagy, akkor azért, ha nem, akkor pedig azért. Elvégre megelőzésre is lehet – és szerintük kell is – kismillió tablettát szedni.
Komoly függőségeket képesek kialakítani a gyógyszerekkel az orvosok, néha szándékosan is. Ugyanis elég jól jöhet nekik, ha csurran-cseppen a konyhára – állítja sok olyan egészségügyi dolgozó, aki maga is részese volt a nagy gépezetnek.
Ma már, ha a gyerek kezelhetetlen, akkor a szülőknek be van beszélve, hogy a gyermekük hiperaktív, és figyelemhiányos zavarban szenved, vagy depressziós, és azonnal hangulatjavítókat, vagy Ritalint írnak fel neki, attól függően, hogy mi a diagnózis.
Rengeteg kitalált betegségek tömjük már a gyerekkortól kezdve őket, noha kitalált betegségekről van szó javarészt. Legalábbis sok pszichés betegségnek a mai napig nincs megalapozva a dianózisa tudományos alapon.
A gyógyszerektől való függést nagy könnyen el lehet érni. Kevesen tudják, de rengeteg orrcsepp függő van például az országunkban is. Az orrcsepp hosszabb távú használata ugyanis éppen az ellenkező hatást érheti el sokaknál, és az orr állandóan bedugul.
Emiatt még több orrcsepp kell, és még több, és még több…
A végén pedig akár komolyabb károsodás is kialakulhat az orrban, és elhalhat a nyálkahártya is, vagy erősen irritálódhat.
Ugyanígy van az ópiátokkal is. Nagyon könnyen rászokik a szervezet, ráadásul ebben cinkosként az egészségügy is segédkezik. Sokan használják többek között operációkat követő fájdalomcsillapításra is.
Ha egy napig szedi – ilyen szinte sosem fordul elő, mert mindig több napon át szedik – akkor 6% az esélye annak, hogy ópiát függővé válhat. Az első 3 nap után ez az arány meredeken emelkedik. Konkrét számokban: Egy 5 napos adagnál az esély már 10 százalékra ugrik, 6 napnál 12%, és végül egy 10 napos ópiát kúrával az esély már 20 százalékra emelkedik.
Vagyis ez azt jelenti, hogy 5 betegből egy beteg válik függővé egy 10 napos ópiát szedés után. És hogy ez miért ennyire megdöbbentő? Mert az orvosok javarésze sokkal több napos „kúrát” ír fel, mint 10 nap…
Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a betegek egyike se érintkezett korábban semmilyen módon ópiátokkal. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyire szándékos ez az egészségügy részéről?
Drasztikus eredmény, de azoknál a betegeknél akiknek egy hónapos ópiát adagot írtak fel, a függőség kialakulásának az esélye 45% volt.
Persze vannak olyan helyek, ahol ez nem így működik, és nem lehet általánosítani, de egyre több helyről számoltak be az elmúlt években arról a tendenciáról, hogy az emberek ópiátfüggővé válnak az egészségügyi kezeléseket követően, ahol ilyet írnak fel.
Ez az orvosoknak, és a gyógyszer gyártójának mindenképp jó, a betegnek már kevésbé…