Ilyen egy téglagyár Bangladesben

2017. február 27., hétfő




Elgondolkodtató képsorok egy kis téglagyárból. Nagyon szörnyű, már-már mostoha körülmények között dolgoznak ezen téglagyárak munkásai, akik közül a legtöbben az 50 éves kort sem érik meg.

Bár a fejlett nyugati világban ma már a tégla lassan még elavultnak is számít a sok újfajta építőanyag között, a fejlődő országokban még most kezdi reneszánszát élni, és hódítani.

Bangladesben például iszonyatosan nagy sebességgel építkeznek az emberel. Az infrastruktúra szinte vírusszerűen terjedni kezdett, és ehhez rengeteg építőanyagra van szükség.

Sokkal többre, mint azt elsőre gondolná az ember. A nagyon gyors ütemben zajló városiasodás rengeteg téglát igényel, és mivel a környéken egyetlen profi téglagyár sincs, a bangladesi emberek okosban oldják meg a dolgot.

Azt kell, hogy mondjuk, hogy leleményesség és kitartás tekintetében lenne mit tanulnia a nyugatnak tőlük.

Ugyanakkor van benne valami elképesztően elgondolkodtató ezekben a képekben. Talán az, hogy mennyire nagy akarattal rendelkeznek az emberek.

Valamint az, hogy már jócskán el vannak maradva a világtól, ezt ők nem így érzékelik, és a maguk módján képesek arra, hogy hozzák a legrosszabb helyzetből is a lehető legjobbat.

Hatalmas mértékű a tégla felhasználása az elmúlt években. 11 ezer ilyen apróbb házilag működő téglagyár van Bangladesben, melyek 2 millió tonnányi szenet és fát égetnek el ahhoz, hogy előállítsák a téglát.

Nagyon szörnyű, már-már mostoha körülmények között dolgoznak ezen téglagyárak munkásai, akik közül a legtöbben az 50 éves kort sem érik meg.

Nem csak fizikailag rendkívül megerőltető munka, hanem lelkileg is. Ugyanis a naphosszat tartó munkát ráadásul nem is fizetik meg a legjobban, sokan mégis rá vannak kényszerülve, hogy ilyen téglagyárakban dolgozzanak, hogy a nap végén kenyeret tudjanak letenni az asztalra a családjaiknak.

Ami még elszomorítóbb, hogy rengeteg nő van a munkások között, akik naphosszat sürögnek-forognak a tűzforró kemencék, és hatalmas mérgező füstöst okádó kémények között.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy ezek a téglagyárak nem modern, hanem 150 évvel ezelőtti technológiát használnak fel ahhoz, hogy az emberek téglát állítsanak elő velük.

Ez nem csak a környezetre van nagyon káros hatással, hanem az ott dolgozókra is, ezért annyira alacsony az átlagéletkor a munkások között.

Nem ismerik a biztonsági előírásokat, sem az egészségügyi protokollokat. Az agyag bányászata a tűző napon, a szabad ég alatt zajlik, ráadásul elavult eszközökkel.

Sokszor ezt is nők végzik egy egyszerű kapa, vagy rossz ásó segítségével.

A téglagyárak munkásai ugyan kapnak ebédet, de az is igen szegényes, és alig fedezi a napi kalóriaszükségletüket.

Sokan elhunytak már abban is, hogy nagyon erős napszúrást kaptak, és egyszerűen összeestek a munkálatok során.

Az emberek kezei teljesen kiszáradnak, lassan elsebesednek, ahogy egyre több időt töltenek ezzel a munkával.

Ők mindennek ellenére a nap végén mégis boldogan térnek haza a családjaikhoz, és nem veszekednek, nem idegeskednek a nyugati világ sajátos dolgain.

Nem nyomja hitel a vállukat, nem érzéketlenedtek el a modern kütyük rengetegében. A körülmények ellenére úgy érzik, teljes életet élnek. Ez az a mentalitás, amit meg kellene tanulnunk tőlük.

hihetetlen érdekesség érdeks


Megtekintések száma: 16177





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet