A melanéziai emberek DNS szekvenciájának elemzése közben olyan jelekre bukkantak a genetikusok, melyek egy eddig ismeretlen emberi ős létezését sugallják.
Elképzelhető, hogy talán a nyomára akadunk a titokzatos közös ősnek, mely rokonságban volt a majmokkal is, és az emberekkel is? Vagy talán egy eddig ismeretlen emberi fajt fedeztünk fel?
A melanéziai emberek DNS készletének vizsgálatakor akadtak rá arra a néhány szokatlan furcsaságra, mely azt jelzi: az emberiség múltja sötétebb, mint gondoltuk, és sokkal több titok van még, amit fel kell tárni.
A genetikusok már a technológia létezése óta folyamatosan kutatják az emberiség múltját. Ugyanis a Földön jelenleg élő népcsoportok DNS-ének vizsgálatával képet kaphatunk a múltról, mert vissza lehet vezetni az egyes fajokat a közös ősökhöz, onnan pedig az első közös őshöz.
Már ha volt persze, mert a kutatók még ebben sem jutottak teljesen konszenzusra.
Az egyik tábor szerint létezett egy közös ős, mely majom és az ember között lehetett, mások szerint az ember nem is a majomból alakult ki, hanem eleve „ember” volt.
Az ősi idegenek elméletében hívők pedig abban hisznek, hogy azért nem találtuk még meg az emberiség és a majom közös ősét, mert valójában az ember az idegenek és egy majom közös egyedéből jött létre.
Ezért nincsen nyoma, és ezért nem leljük a kapcsolatot a fajunk, és a majmok faja között.
Sok népcsoportot, egyes kontinensen élő emberi csoportot lehet visszakövetni a múltban. Például az európaiak nagy része visszavezethető a neadnervölgyi emberek DNS készletére, míg az Ázsiában honos emberek a gyenyiszovai emberre.
A kutatók nemrégiben azonban döbbenetes felfedezést tettek, amikor a melanéziai emberek DNS készletét vizsgálták. Azok ugyanis alig tartalmaztak a gyenyiszovai embertől származó részleteket.
Több jel is arra utal, hogy egy eddig ismeretlen, harmadik fajtól örököltek egy csomó génszakaszt.
A kutatás eredményeit még egy nagy konferencián is megosztották Utahban. Abban mindenki egyetértett, hogy a melanéziai emberke nem kapcsolhatóak egyetlen fajhoz sem. Pontosabban mindkét fajhoz, de egy harmadik fajtól örökölték a DNS készletük nagy részét.
Mivel rendkívül kevés régészeti lelet kerül elő, mely az emberiség múltjáról árulkodna, így a tudósok könnyen elképzelhetőnek tartják, hogy egy olyan fajtól származik a genetikai kódkészlet, amit még nem fedeztek fel, azaz nem találták meg még a maradványait.
Sokan reménykednek abban, hogy az elkövetkező években rábukkannak a hiányzó leletre. Azt sem tartják kizártnak, hogy korábban már találhattak az ismeretlen emberi fajhoz kapcsolható maradványokat,d e azokat tévesen már létező fajok példányaiként azonosították.
Így most a régészeti leletek nagy részét is újra átnézik, valamint bíznak abban, hogy a jövőben előkerül egy olyan viszonylag jó állapotban maradt lelet, mely választ adhat a kérdésekre.