Jane Goodall: A koronavírus-járványból is van mit tanulni, ezen érdemes elgondolkodni

2020. április 19., vasárnap




Szerintetek igaza van?

Jane Goodallt kevés embernek kell bemutatni, a világhírű primatológus nagyban hozzájárult a csimpánzok viselkedésének alaposabb megértéséhez, de természet- és környezetvédő munkája miatt is sokan ismerik.

A szakértővel új dokumentumfilmje, a Jane Goodall: A remény (Jane Goodall: The Hope) kapcsán beszélgethettünk egy telefonos konferencia keretében. 

A kutató munkásságát és életét bemutató film április 22-én, a Föld napja 50. évfordulóján lesz látható a National Geographic műsorán.

Jane Goodall 60 éve, 1960-ban kezdte meg úttörő munkáját a tanzániai Gombe Nemzeti Parkban, ahol a helyi csimpánzokat kezdte megfigyelni. 

Goodall a hagyományokkal szakítva nem számokkal, hanem nevekkel jelölte meg az állatokat, az élőlényekhez pedig emberi érzelmeket társított. 

A szakértő felfedezte, hogy a majmok a mieinkhez hasonló gesztusokkal kommunikálnak, a csimpánzcsaládokban pedig szoros kötelékek alakulnak ki.



A legijesztőbb dolog, ami valóban sokkolt, mégis az volt számomra, hogy képesek az extrém erőszakra, és még egyfajta háborúzásra is, hogy megölhessék egymást. Csalódott voltam, azt hittem, hogy olyanok, mint mi, csak kedvesebbek

– mondta a szakértő.

Módszerei miatt sok szakmai kritika érte, utóbb viszont éppen az ő eredményei hoztak fordulatot a primatológiában. Vizsgálataival, így a majmok termeszgyűjtésének tanulmányozásával többek közt azt a korábbi elméletet is cáfolta, ami szerint csak az ember képes az eszközkészítésre és -használatra. 

Goodall a csimpánzok megóvásán dolgozva utóbb tudósból aktivistává vált, később pedig már nemcsak az emberszabásúakért állt ki, hanem a szélesebb természet- és környezetvédelemért, a tudományos területen dolgozó nőkért és az emberi jogokért is. 

A Jane Goodall Intézet célja ma a természet és az emberiség együttes védelme.

Goodall és kollégái különös hangsúlyt fektetnek a jövő generációjára: a Rügyek és Gyökerek (Roots and Shoots) hálózat kifejezetten gyermekeket és fiatalokat vezet be a környezet- és természetvédelem világába. A szakértő úgy véli, hogy a program segítségével a gyerekek szüleikre és nagyszüleikre is hatnak, felnőve pedig az oktatásban, a jogérvényesítésben, a döntéshozásban és egyéb területeken alakíthatják a bolygó életét.

Az ifjúsági programunk fő üzenete éppen ez: mindannyian napi szinten hatunk a bolygóra

– mondta a 24.hu kérdésére, kiemelve, hogy táplálkozásunk, öltözködésünk, közlekedésünk, vízhasználatunk mind nagyban befolyásolja a világot.

Az ökotudatos életmódunk mellett azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy sok ember, például a fejlődő régiók lakói számára a mindennapi fogyasztás során nincs sok tér a választásra. Goodall szerint az egyik hosszú távú feladatunk éppen az, hogy nekik is megteremtsük a lehetőségeket.

OSZD MEG másokkal is!


Megtekintések száma: 2161





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet