A tudós, a döntéshozó és a helyi ember együtt képes olyan tudást összerakni, amely reményt adhat arra, hogy jobban megértsük, mit teszünk a Földdel.
Erről Molnár Zsolt etnoökológus beszélt szerdán az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.
Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett, átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti:
A következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön.
A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.
Ez az első olyan átfogó értékelés, amely azt mondja, a tudomány nem elég ahhoz, hogy megmentsük a Földet, illetve jól értékeljük a körülöttünk zajló természeti változásokat.
Figyelembe kell venni azoknak az embereknek a tudását is, akik ott élnek és gazdálkodnak a tájban
– fogalmazott az etnoökológus.
Molnár Zsolt kiemelte: a tudomány a világ alaptörvényeit keresi, ám nagyon sokszor megfeledkezik a helyi specifikumokról. Hozzátette: a helyi embert az egész világ nem érdekli, de nagyon ért a helyi dolgokhoz. Szerinte a mostani tanulmány nyomán talán a döntéshozók is észreveszik, hogy már nem csupán kizsákmányoljuk a Földet, de ezt olyan mértékben tesszük a vadon élő állatokkal és növényekkel, a természettel, hogy az életszínvonalunk is csökken majd.
„Miközben a háromszorosára növeltük termelékenységünket a mezőgazdaságban, a szárazföldek negyedén csökken a termékenység – annyit rontottunk a talaj minőségén, például a műtrágyázással.
Miközben nő a lakosság, a klímaváltozással egyre gyakoribbak az aszályok és a viharok is, amivel szintén csökken a termékenység.
Afrikában egyre többen vándorolnak egyik országból a másikba, mert az aszály miatt nincs mit enniük. Ez a klímamigráció sokkal nagyobb mértékű, mint amit mi Európában érzékelünk”
– magyarázta a tudós.