Kipusztulhat a Balti-tenger élővilága

2016. december 2., péntek




Rengeteg a szennyező és vegyi anyag a Balti-tenger térségében, és komoly az esély rá, hogy hamarosan kipusztulhat az egész Balti-tengeri élővilág.

A NATO és más kutatási egységek is vizsgálódnak a Balti-tengeri élővilág megmentése kapcsán. Ugyanis a legtöbb becslés szerint a különféle ma is a tengerekbe kerülő szennyezőanyagok, és még a világháborúk során oda bejutó anyagok együttesen ökológiai katasztrófát idézhetnek elő.

Időzített bomba

A folyamat később pedig könnyen tovább gyűrűzhet más tengerek, óceánok irányába. Ha a Balti-tengeri élővilág elesik, akkor az egy dominószerű láncolatot indíthat el, mely a vízi élővilág kihalását eredményezheti.

Olyan mennyiségű vegyi anyag, és hordók, valamint különféle rakéták vannak a tengerben, hogy ha ezeknek csak egy hatoda is szivárog, egyetlen évszázad alatt kipusztíthatja a vízi élővilágot.

A különböző becslések szerint összesen legalább 1 millió tonna vegyifegyver lapul a világ vizeiben. A NATO Tudomány a Békéért és Biztonságért nevű programjának keretében európai tudósok három éven keresztül vizsgálták a Balti-tengert és adatokat gyűjtöttek, hogy megállapítsák, veszélyt jelentenek-e, és ha igen, milyen szintű a fenyegetettség.

A többi elemi vegyszerről pedig nem is beszélve, melyek évről-évre a tengerekbe jutnak, így növelve lassan a Balti-térség savasságát. A savas kémhatás pedig végzetes hatással van az ott élő élővilágra, a vízi nővényekre, halakra.

A második világháború riasztó mementója

A gond az, hogy a második világháború után a bombákat, lövedékeket minden dokumentáció nélkül, többnyire titokban szórták a tengerbe. Gyakorlatilag minden előírás nélkül, így ma sem tudni, hogy hol, és hány lövedék, klaszterbomba, és egyéb bomba, vagy rakéta szivároghat a tenger mélyén.

A szovjetek még azt is megtehették, hogy 15 000 tonnányi fegyvert eresztettek a Balti-tengerbe, mely a legmélyebb pontján is mindössze 459 méter.

Körülbelül 50 000 tonna vegyifegyver található a Balti-tengerben, és ha ezek egy része szivárog, kipusztíthatja a Balta-tenger teljes élővilágát. Néhány évvel ezelőtt Delaware partjainál mustárgáz került a felszínre, 1997-ben pedig lengyel halászok húztak ki egy megfagyott mustárgáz-tömböt a vízből.

Kihalási láncolatot indíthat

A tudósok azért aggódnak ennyire, mert ha a Balti-tenger kihalásnak indul, akkor nem csak egy védőállása esik el a Földi ökoszisztémája, hanem egy kulcseleme is.

Ha ugyanis a Balti-térség kidől, és nem maradnak a térségben halak, élőlények, az egy olyan dominószerű láncolatot indíthat, melybe a Csendes óceán, és a világtengerek is belepusztulnak.

A Csendes óceánról nem mellesleg már így is évek óta azt mondják a kutatók, hogy haldoklik, és az ott élő korábbi élővilág kétharmada már elpusztult.

Ráadásul ha a világtengerek élővilága megszűnik, a velük táplálkozó szárazföldi és egyben állatok is veszélybe kerülnek, így a szárazföldön is folytatódhat ez a drasztikus, mesterségesen előidézett kihalási hullám.

tudomány környezetszennyezés világvége globális kataklizma


Megtekintések száma: 9044





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet