Az előzetesen bejelentettnél sokkal kiterjedtebb a szíriai kurd területek ellen indított török vezetésű offenzíva. Miközben Törökország eredetileg csak a határ egyharmadára, Rász-el-Ain és Tell-Abjad (Kobani) városok közötti szakaszra terjedt volna ki, a hivatalos közlemények ellenére a 450 kilométeres határ összes jelentős települését súlyos légi- és tüzérségi csapások érték az éjjel (szám szerint 181 darab), hajnalban pedig a határ teljes hosszában török elit egységek (állítólag 5000 török kommandóst vetettek be) és törökök által szponzorált szíriai arab milíciák indítottak támadást.
A török hadügyminisztérium szerint az előrenyomulás a tervezettnek megfelelően halad, azonban az Észak-szíriai Demokratikus Föderáció (ez a kurdok által létrehozott multietnikus autonóm terület hivatalos neve) szerint csapataik legalább egy ponton visszaverték a támadásokat.
Az Eufrátesztől keletre található kurd területek mellett a folyótól nyugatra található, 2016-ban az Iszlám Államtól elfoglalt Manbídzs körzetében és Aleppó tartomány más részein is megindultak a harcok. Itt elsősorban turkomán és arab etnikumú milíciák indultak harcba, köztük újrafazonírozott dzsihadista frakciók, mint a néhai Ahrar as-Sám, állítólag nem kevesebb, mint 14 ezer katonát mozgósítva.
A kurdok is teljes mozgósítást rendeltek el, és bár papíron 85 ezer – eredetileg az Iszlám Állam elleni harcra – kiképzett és felszerelt emberrel rendelkeznek, kétséges, ezek közül mennyi a valóban bevethető katona. Az általános mozgósítás egyik következményeképp
AZ ÖSSZES ISZLÁM ÁLLAM ELLENI MŰVELETET AZONNAL LEÁLLÍTOTTÁK.
A területeit elvesztő, a gerillaléthez visszatért dzsihadista szervezet pedig máris elkezdett a zavarosban halászni, kurd biztonságiak a török offenzíva közepette tartóztatták le egyik öngyilkos merényletre induló sejtjét (bár előfordulhat, hogy az erről szóló híradás csak a baljós jövőt sejtető propagandafogás volt, a háborús zavarban ezt nem lehet pontosan megállapítani).
A jelenleg a kurd felügyelet alatt tartott, mintegy 12 ezerre tehető dzsihadista őrizete is kétségessé vált. Az Egyesült Államok ezért gyorsan egy iraki bázisra szállította a négyfős „Beatles” terrorsejt két életben maradt tagját, akik több mint 20 európai foglyot kínoztak meg, illetve fejeztek le – köztük például James Foley amerikai újságírót.
Amikor azonban a dzsihadista foglyok jelentette terhek miatt korábban is berzenkedő Donald Trump kedden arról kérdezték, mit gondol a háború jelentette kockázatról, az amerikai elnök annyit bírt mondani:
Úgyis Európába mennek, ott van a hazájuk.
QP | Quality Placement
A kurdok szerint a törökök egy olyan börtönt is lebombáztak, ahol IS-harcosokat tartottak fogva, noha Ankara azt ígérte, hogy semmi olyat nem tesz, ami akadályozná a dzsihadisták elleni harcot.
Az áldozatok teljes számáról egyelőre nem érkeztek hírek, a Kurd Vörös Félhold szerint legalább hét civil vesztette életét az éjjeli bombázásokban és tüzérségi tűzben, köztük két gyerek, és tizenheten sérültek meg súlyosan, ebből négy kiskorú. A kurdok a folyamatos bombázás miatt azt kérték az Egyesült Államoktól, hogy hozzon létre egy repüléstilalmi zónát Rojava (ez a régió kurd elnevezése) felett, a kérésre azonban a történteket teljes bénultsággal szemlékő amerikai szervek egyelőre nem reagáltak.
Sokka szerint az egész mögött az amerikai székhelyű kazár maffia áll.
Újabb világháborúba akarják sodorni a világot, mert a válságcsinálás során méginkább megszilárdíthatják a hatalmukat a széthulló világ romjain.
OSZD MEG másokkal is!