Az Országos Vízügyi Igazgatóság cáfolja, hogy engedély nélkül, szakszerűtlenül jártak el.
Tarvágással irtottak ki egy Tisza menti védett területen álló, idős ártéri ligeterdőt. A vízügy kezelésében lévő, kilencven év körüli erdő kitermelése szabálytalanul zajlott és súlyosan természetkárosító hatású – írja a WWF Magyarország közleményében.
A Tiszaug határában történt tarvágásra az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak nem volt engedélye a szervezet szerint.
A védett területen álló idős nyárfák illegális kitermelése egy hullámtérrendezési koncepció része volt. A „VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán” című projekt tiszaugi helyszínén a tarvágás következtében
nemcsak a közel évszázados fákat pusztították el, de felszámolták az itt élő értékes állatvilág, köztük a védett feketególyák élőhelyét is.
A Magyarországon és az egész Tisza vízgyűjtőn ritkaságnak számító idős, ártéri erdő helyén most pusztaság fogadja az ide érkezőt.
Magyarországon az ártéri ligeterdők a leginkább veszélyben lévő erdei élőhelyek közé tartoznak. Területük a folyószabályozások előtti kiterjedés kevesebb mint 1%-ára zsugorodott össze, idős erdőket szinte alig találunk köztük. A még megmaradt védett állományaikat pedig nagymértékben fenyegeti a nem őshonos özönfajok térnyerése.
A WWF Magyarország korábban is tiltakozott a hullámtérrendezés koncepciója ellen, amely a vízlevezetési sávok kialakítását helyezi előtérbe más, természetbarát megoldásokkal szemben.
„Az ártéri ligeterdők és a vizesélőhelyek jelentős része a hullámterekre, azaz a folyók menti töltések közé szorultak vissza, az egykori nagy kiterjedésű árterek helyén főként mezőgazdasági területeket hoztak létre. A hullámterek a szabadba vágyó lakosság kedvelt célpontjai, többségük egyben Natura 2000-es vagy országos védelem alatt álló természeti terület, értékes élővilággal. A növényzetre viszont a vízügyi ágazat jellemzően az árvíz levonulását akadályozó tényezőként tekint. Emiatt látszólag elkerülhetetlen, hogy az árvízi védekezés konfliktusban álljon más szempontokkal, a természetvédelemmel vagy a vízmegtartással” – mondta WWF szakembere.
A WWF Magyarország sürgeti a tarvágás felelőseinek azonosítását és a jogszabály szerinti büntetés kiszabását. A fák kivágásával járó árvízkockázat csökkentése sok esetben nem feltétlenül az emberi élet és a települések megóvását, hanem gyenge minőségű termőföldek védelmét szolgálja. A tiszaugi erdő egy fenntarthatatlan árvízkezelési gyakorlat áldozata. „Ez a helyzet csak akkor rendezhető, ha több teret adunk a folyóknak. Ki kell lépni az árvízvédelmi töltéseken kívülre, irányított módon teret kell adni a folyóknak és a víznek a tájban. Erre van szükség a klímaváltozás szempontjából is, ami hazánkat egyre súlyosabb aszállyal és szárazsággal fenyegeti” – összegezte a WWF Magyarország álláspontját Kajner Péter.
Sajnálatos, hogy miközben a különböző faültetési mozgalmak egyre nagyobb figyelmet kapnak országszerte, addig az ökológiai és klímavédelmi szempontból is kiemelten fontos természetes, idős erdeink védelmét még mindig nem vesszük komolyan – írják a közleményben.
Az Országos Vízügyi Igazgatóság megkeresésünkre az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz:
Valótlan, minden alapot nélkülöző információkat közölnek egyes sajtóorgánumok a lakiteleki és a tiszaugi hullámtéri fakitermelésekkel kapcsolatban, ezért azokról az Országos Vízügyi Igazgatóság az alábbi hiteles tájékoztatást adja.
A WWF Magyarország alaptalanul állítja, hogy a „vízügy kezelésében lévő, 90 év körüli erdő kitermelése szabálytalanul zajlott le és súlyosan természetkárosító hatással bír”.
Az OVF és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság csaknem két éves eljárás után kapta meg a szükséges engedélyeket, miután eleget tett az illetékes hatósági előírásoknak, helyszíni bejárásokkal, valamint egyeztetésekkel gondoskodott arról, hogy az erdőrészlet szakszerűen megújuljon, illetve a növekvő árvizek levezetése miatt szükséges gyepfelület kialakítása megtörténjen.
A vízügyi igazgatóság az árvízvédelmi célú beruházás keretében véghasználati lehetőséggel élt, ami azt jelenti, hogy a kivágott idős, puhafás állomány helyére facsemetéket ültet. Az engedély keretében az erdészeti hatóságnak belejelentettük a tevékenységet 2019 és 2020 évekre. A véghasználatot azért indítottuk el, hogy a beruházás végére már felújított erdőállomány legyen a területen, ne a fejlesztés befejezését követően kezdődjön meg a fák döntése.
Annak érdekében, hogy a védett fajokban okozott kár a lehető legkisebb legyen, 2020. január 8-án a Nemzeti Park munkatársaival helyszíni bejárást tartottunk. Az odús fatörzseket megjelöltük azért, hogy azokat a jogszabály által előírt módon visszahagyjuk a területen. Az egyik erdőrészlet természetes felújítással érintett, tehát mag- és sarjeredetű újulatra alapozzák az erdőfelújítást.
OSZD MEG másokkal is!