A bolygó szárazföldi területeinek közel 60%-án söpörhet majd végig.
A legújabb eredmények szerint az eddig húszévente előforduló pokoli hőhullámok 2075-re már éves rendszerességgel jelentkeznek majd a bolygó szárazföldi területeinek 60%-án.
Riasztó kilátások
A kilátások nem túl kedvezőek. lehet eltagadni az üvegház hatást okozó gázok felmelegítő hatását, az azonban tény, hogy a Föld klímája egyre drasztikusabb mértékben átalakul, és az az emberi tevékenységnek köszönhető.
A Climatic Change folyóiratban közölt eredmények szerint a károsanyag-kibocsátás visszaszorításának hiányában az intenzív hőhullámok – vagyis a rendkívüli forrósággal kísért háromnapos periódusok – még szélsőségesebbé fognak válni.
Az amerikai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium munkatársaként dolgozó Michael Wehner hangoztatta,
az extrém forróság halálos következményekkel is járhat a hőhullámokra jellemzően legérzékenyebb csoportok, úgy, mint a szegények, az idősek és a nagyon fiatalok esetében.
A legújabb eredmények szerint az eddig húszévente előforduló pokoli hőhullámok 2075-re már éves rendszerességgel jelentkeznek majd a bolygó szárazföldi területeinek 60%-án.
Riasztó kilátások
A kilátások nem túl kedvezőek. lehet eltagadni az üvegház hatást okozó gázok felmelegítő hatását, az azonban tény, hogy a Föld klímája egyre drasztikusabb mértékben átalakul, és az az emberi tevékenységnek köszönhető.
A Climatic Change folyóiratban közölt eredmények szerint a károsanyag-kibocsátás visszaszorításának hiányában az intenzív hőhullámok – vagyis a rendkívüli forrósággal kísért háromnapos periódusok – még szélsőségesebbé fognak válni.
Az amerikai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium munkatársaként dolgozó Michael Wehner hangoztatta, az extrém forróság halálos következményekkel is járhat a hőhullámokra jellemzően legérzékenyebb csoportok, úgy, mint a szegények, az idősek és a nagyon fiatalok esetében.
Harc az éghajlattal
Arra is fény derült, hogy 2050-re ezek a hőhullámok a bolygó szárazföldi területeinek 60 százalékán legalább 3 Celsius-fokkal, 10 százalékán legalább 5 Celsius-fokkal melegebbek lesznek, mint most.
A tavaly decemberi párizsi klímacsúcs több mint 190 résztvevő országa által elfogadott megállapodás hosszú távú célja annak biztosítása, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest „jóval” két Celsius-fok alatt maradjon. A károsanyag-kibocsátás visszaszorítására vonatkozó vállalások azonban nem elegendőek ennek megvalósításához.
Harc az éghajlattal
Arra is fény derült, hogy 2050-re ezek a hőhullámok a bolygó szárazföldi területeinek 60 százalékán legalább 3 Celsius-fokkal, 10 százalékán legalább 5 Celsius-fokkal melegebbek lesznek, mint most.
A tavaly decemberi párizsi klímacsúcs több mint 190 résztvevő országa által elfogadott megállapodás hosszú távú célja annak biztosítása, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest „jóval” két Celsius-fok alatt maradjon. A károsanyag-kibocsátás visszaszorítására vonatkozó vállalások azonban nem elegendőek ennek megvalósításához.
Harc az éghajlattal
Arra is fény derült, hogy 2050-re ezek a hőhullámok a bolygó szárazföldi területeinek 60 százalékán legalább 3 Celsius-fokkal, 10 százalékán legalább 5 Celsius-fokkal melegebbek lesznek, mint most.
A tavaly decemberi párizsi klímacsúcs több mint 190 résztvevő országa által elfogadott megállapodás hosszú távú célja annak biztosítása, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest „jóval” két Celsius-fok alatt maradjon. A károsanyag-kibocsátás visszaszorítására vonatkozó vállalások azonban nem elegendőek ennek megvalósításához.