Komoly kataklizma jöhet, mindenki veszélyben van?

2017. április 9., vasárnap




A bolygó szárazföldi területeinek közel 60%-án söpörhet majd végig.

A legújabb eredmények szerint az eddig húszévente előforduló pokoli hőhullámok 2075-re már éves rendszerességgel jelentkeznek majd a bolygó szárazföldi területeinek 60%-án.

Riasztó kilátások

A kilátások nem túl kedvezőek. lehet eltagadni az üvegház hatást okozó gázok felmelegítő hatását, az azonban tény, hogy a Föld klímája egyre drasztikusabb mértékben átalakul, és az az emberi tevékenységnek köszönhető.

A Climatic Change folyóiratban közölt eredmények szerint a károsanyag-kibocsátás visszaszorításának hiányában az intenzív hőhullámok - vagyis a rendkívüli forrósággal kísért háromnapos periódusok - még szélsőségesebbé fognak válni.

Az amerikai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium munkatársaként dolgozó Michael Wehner hangoztatta,

az extrém forróság halálos következményekkel is járhat a hőhullámokra jellemzően legérzékenyebb csoportok, úgy, mint a szegények, az idősek és a nagyon fiatalok esetében.

A legújabb eredmények szerint az eddig húszévente előforduló pokoli hőhullámok 2075-re már éves rendszerességgel jelentkeznek majd a bolygó szárazföldi területeinek 60%-án.

Riasztó kilátások

A kilátások nem túl kedvezőek. lehet eltagadni az üvegház hatást okozó gázok felmelegítő hatását, az azonban tény, hogy a Föld klímája egyre drasztikusabb mértékben átalakul, és az az emberi tevékenységnek köszönhető.

A Climatic Change folyóiratban közölt eredmények szerint a károsanyag-kibocsátás visszaszorításának hiányában az intenzív hőhullámok - vagyis a rendkívüli forrósággal kísért háromnapos periódusok - még szélsőségesebbé fognak válni.

Az amerikai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium munkatársaként dolgozó Michael Wehner hangoztatta, az extrém forróság halálos következményekkel is járhat a hőhullámokra jellemzően legérzékenyebb csoportok, úgy, mint a szegények, az idősek és a nagyon fiatalok esetében.

Harc az éghajlattal

Arra is fény derült, hogy 2050-re ezek a hőhullámok a bolygó szárazföldi területeinek 60 százalékán legalább 3 Celsius-fokkal, 10 százalékán legalább 5 Celsius-fokkal melegebbek lesznek, mint most.

A tavaly decemberi párizsi klímacsúcs több mint 190 résztvevő országa által elfogadott megállapodás hosszú távú célja annak biztosítása, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest "jóval" két Celsius-fok alatt maradjon. A károsanyag-kibocsátás visszaszorítására vonatkozó vállalások azonban nem elegendőek ennek megvalósításához.

Harc az éghajlattal

Arra is fény derült, hogy 2050-re ezek a hőhullámok a bolygó szárazföldi területeinek 60 százalékán legalább 3 Celsius-fokkal, 10 százalékán legalább 5 Celsius-fokkal melegebbek lesznek, mint most.

A tavaly decemberi párizsi klímacsúcs több mint 190 résztvevő országa által elfogadott megállapodás hosszú távú célja annak biztosítása, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest "jóval" két Celsius-fok alatt maradjon. A károsanyag-kibocsátás visszaszorítására vonatkozó vállalások azonban nem elegendőek ennek megvalósításához.

Harc az éghajlattal

Arra is fény derült, hogy 2050-re ezek a hőhullámok a bolygó szárazföldi területeinek 60 százalékán legalább 3 Celsius-fokkal, 10 százalékán legalább 5 Celsius-fokkal melegebbek lesznek, mint most.

A tavaly decemberi párizsi klímacsúcs több mint 190 résztvevő országa által elfogadott megállapodás hosszú távú célja annak biztosítása, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest "jóval" két Celsius-fok alatt maradjon. A károsanyag-kibocsátás visszaszorítására vonatkozó vállalások azonban nem elegendőek ennek megvalósításához.

globális felmelegedés tudomány globális éghajlatváltozás


Megtekintések száma: 20557





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet