A közeljövőben még nem tudunk meghódítani egyetlen bolygót sem, így az emberiségnek itt a Földön kell majd biztosítania saját jövőjét. Ez azonban az egyre fogyó termő és lakóterületek miatt egyre nehezebb. A megoldás egy mesterséges hetedik kontinens lehet.
Lehetséges, hogy a jövőben az emberek az óceánon élnek majd egy mesterségesen előállított kontinensen. Sci-fibe illő koncepció, azonban néhány száz év múlva valóssággá válhat.
Egyre több kutató tart attól, hogy az emberiség nem fog tudni időben meghódítani egy másik égitestet, mielőtt saját Földünk szárazföldi területeit tönkre nem tesszük.
A népesség riasztó ütemben nő, míg az élelmiszer megtermelésére használható és alkalmas területek egyre csökkennek.
A Föld szárazföldi területei előbb-utóbb nem fognak tudni eltartani minket, arról nem is beszélve, hogy előbb-utóbb fizikálisan sem lesz elég hely otthonok, házak számára. Ha így haladunk előre, előbb-utóbb megszűnnek a nagy kertes házak, és mindenki egy néhányszor-néhány négyzetméteres dobozban fog lakni, mert nem lesz több hely.
A jövőkép nem túlzó, efelé haladunk a kutatók szerint, kivéve, ha nem hódítunk meg a következő évszázadokban egy másik planétát. Erre azonban csekély az esély, hiszen egy bolygó terra formálása hosszú, évezredekig is eltartó folyamat lehet.
Egy merész koncepció, óceánon lebegő városok
A problémán gondolkodó kutatók azonban nem csak egy bolygó terraformálását tartják az egyetlen és lehetséges megoldásnak.
Az Aequorea-projekt olyan lebegő városkoncepció, mely az óceánokban lévő hulladék felhasználásával készülne. A belga Vincent Callebaut fejéből pattant ki az elképzelés, miután ihletet kapott a csendes-óceáni medúza, a kristály medúza (aequorea victoria) látványától.
Az épületek szerkezete igen összetett, és igen különleges: algák és az óceánokon úszó hatalmas szeméttelepek kombinálásával születne.
Ez a rengeteg anyag aztán egy sokkal nagyobb egésszé állhatna össze, így újra felszabadulna egy nagyobb mennyiségű hely a Földön.
Ez lenne az úgynevezett hetedik kontinens, amely az évtizedek alatt kidobált szemétből sok ezer embernek adhatna otthont, irodákkal, munkahelyekkel, a növénytermesztés pedig szintén a felszín alatt zajlana. A víz alatti turbinák biztosítanák az energia-ellátást, amelyek a víz természetes mozgását használnák ki. Az építmények szerkezetének kialakítása is ezt a hullámzást lovagolná meg, biztosítva azt, hogy nem süllyed el.
Az „építmény” egy mesterségesen kreált kontinensé nőné ki tehát magát, és ez lenne a történelem első mesterségesen előállított földrésze.
Technikailag ma még elég nehéz lenne megvalósítani, bár már ma sem lenne lehetetlen. Egy ekkora objektum létrehozásához rengeteg pénz, idő, és felkészültség kell, de sokkal közelebbinek tűnik, mint a terraformálás.
Egy átmeneti megoldást nyújtana a világ lakossága számára. Egyesek máris öko kontinensként emlegetik, pedig még csak a tervezőasztalon létezik.
A hetedik kontinens kapcsán azonban jogi aggályok merülnének fel, hiszen ha nemzetközi vizeken hozzák létre, akkor tulajdonképpen nem rendelkezhetne egyetlen ország sem felette.
A szakemberek szerint az egész úgy működne, mint a nemzetközi űrállomás, vagyis az országok közösen működtetnék és közigazgatnák, és a nemzetközi jogszabályok vonatkoznának rá.
Hogy lesz-e polgármestere vagy elnöke ennek a kontinensnek, az kérdéses, mint ahogyan az si, hogy egyáltalán valaha elkészül-e, de többen úgy vélekednek, hogy érdemes lenne megépíteni, és már egyes nagyobb befektetők is érdeklődtek a monumentális projekt iránt.
OSZD MEG másokkal is!