Kozmikus részecskék elemzésével igyekszik többet megtudni egy nemzetközi kutatócsoport arról, hogy miként épült a mintegy 4600 éves dahsúri tört falú piramis Egyiptomban.
Mehdi Tayoubi, az Heritage, Innovation, Preservation (HIP) nevű franciaországi székhelyű kutatóintézet vezetője elmondta: a piramis belsejében elhelyezett detektorlemezek segítségével a müonoknak nevezett elemi részecskékről gyűjtöttek adatokat, amelyek részét képezik a kozmikus háttérsugárzásnak, és a légkörön keresztül érkeznek a földfelszínre.
Új információkhoz juthatnak a tudósok
A müonok nagy sebességgel haladnak át az üres téren, de a keményebb felületek elnyelhetik vagy eltéríthetik őket. A részecskék felgyülemlésének hamarosan kezdődő elemzésével a tudósok új információkat szerezhetnek a Sznofru fáraó (Kr.e. 27-26. század) által emeltetett piramisról.
„Egyedüli, 100 százalékosan bizonyítható vagy ellenőrizhető tudományos magyarázat a piramisok építéséről nem létezik, csakis elméletek és hipotézisek vannak” – nyilatkozta Hany Helal, a kutatóintézet alelnöke.
Hozzátette: az új technológia segítségével a már meglévő hipotéziseket szeretnék továbbfejleszteni, bizonyítani vagy megváltoztatni.
Az első kísérlet egy simafalú piramis építésére
A Kairótól délre, a Nílus mentén fekvő dahsúri piramis, amelyet kettős lejtésű oldalai tesznek egyedivé, a tudósok szerint az ókori egyiptomiak első kísérlete volt egy simafalú piramis építésére.
A kutatóintézet Scan Pyramids projektje a hőkamerás technológiát a részecskedetektoros müon-elemzéssel kiegészítve igyekszik új titkokat feltárni az egyiptomi piramisok – köztük a gizai Khephrén- és a szintén dahsúri vörös piramis – építéséről.
Novemberben a projekt részeként a gázai Kheopsz-piramisban hőmérsékleti „anomáliákat” találtak, egyes blokkok hőmérséklete ugyanis hat fokkal volt magasabb a mellettük lévőkénél, ennek oka azonban egyelőre még nem ismert.
Mehdi Tayoubi szerint már egy hónapon belül hozzáláthatnak a részecskevizsgálatok előkészületeihez a Kheopsz, vagy más néven Hufu fáraó temetkezési helyéül szolgáló építmény belsejében.
„Ha csupán egyetlen négyzetméter ürességet is találunk valahol, új kérdések és elméletek vetődhetnek fel, és talán mindez segítheti a legmeghatározóbb kérdések megoldását”.