A Patagóniában megtalált levél kövületek olyan dolgokról árulkodnak, amik új megvilágításba helyezhetik a 65 millió évvel ezelőtt egy aszteroida becsapódás által előidézett tömeges kihalási eseményt.
Ma már egyre többet tud az emberiség a dinoszauruszokat 65 millió évvel ezelőtt kipusztított óriási aszteroidáról, annak becsapódásáról, és a becsapódás okozta kataklizmáról. Mégis még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés.
Dínógyilkos meteorit
A legtöbb, a kihaláshoz köthető régészeti maradványt Amerikában találták meg, a Chicxulub-kráter közelében.
Ez ma az a kráter, amit a dinoszauruszokat kipusztító űrszikla kráterének hisznek, és az utóbbi években be is bizonyosodott, hogy a talajszerkezet, és annak mélyebb rétegei mind arra utalnak, hogy ott valóban egy óriási valami csapódott be.
Nemrégiben fúrni kezdtek a kráterben, több száz, több ezer méter mélyre, hogy új dolgokat derítsenek ki, és nagyobb képet kapjanak a tömeges kihalást okozó eseményről. Bár a dínó gyilkos meteorit darabjait nem találták meg, van még erre egy csekély esély.
Nemrég talált lelet helyezheti új megvilágításba a kihalást
Nemrégiben a dél-amerikai Patagóniában találtak rá egy olyan, krétakorból származó leletre, mely rengeteg olyan dolgot árult el a tudósoknak a múltról, amiről korábban csak sejtéseik voltak.
Bizonyítékot találtak rá, hogy az ökoszisztémák kétszer gyorsabban regenerálódtak eme régióban, mint az Egyesült Államok területén. A szárazföldi ökoszisztémák tehát minél messzebb voltak a becsapódástól, annál gyorsabb ütemben voltak képesek regenerálódni.
Ez persze szinte nyilvánvalónak tűnik, mégis megválaszolja a kérdést, miként és milyen ütemben állt talpra a világ a becsapódástól távoli szegleteiben a bolygónak, a kataklizma után.
Ezzel a lelettel be lehet pillantani abba, mi ment végbe a katasztrófától távolabbi régiókban.
Valóban világméretű kataklizma volt
Azt is kiderítették, hogy a kihalási esemény során Patagóniából teljesen eltűntek a levelekkel táplálkozó rovarok, ahogyan a korábbi, amerikai területekre alapozott vizsgálatok is tanúsították.
Ez azt is bizonyítja azt, hogy az aszteroida becsapódása valóban egy olyan rendszerszintű kihalási hullámot idézett elő, mely a Föld minden élővilágára, és zárt rendszerére hatással volt.
A becsapódáshoz közeli helyeken 9 millió évbe telt, míg helyreállt a katasztrófa előtti sokszínű élővilág, míg a Patagóniában megtalált lelet alapján a világ távoli pontjain erre „csupán” 4 millió évre volt szükség.
3646 fosszíliát elemeztek Patagóniából levélaknázók – olyan rovarlárvák, amelyek táplálékot kutatva csatornákat vájnak a levelekbe – nyomai után. Ezek a járatok és a rovarok ürülékei egyedi mintázatot hoznak létre, amelyek jól összevethetőek a különféle helyszínekről származó maradványoknál.
Rengeteg faj pusztult ki véglegesen a becsapódás miatt, és a Patagóniában talált leletek is azt bizonyítják, hogy rengeteg rovarfaj például örökre eltűnt akkor, és annak ellenére, hogy a rovar és élővilág lassan talpra állt, sok faj „odaveszet”, mint ahogyan a dinoszauruszok is.