Kriogenika: Út az örök élet felé?

2015. december 29., kedd




A halál utáni lefagyasztás alaposan megosztja a társadalmat. A kriogenika új utat mutat az örökkévalóság felé, vagy a halált nem lehet kicselezni?

Kijátszani a halált nem szép dolog, még akkor sem, ha ezzel saját, vagy szeretteink életét hosszabbítjuk meg. Legalábbis így vélekedik az egyik tábor a kriogenika kérdésével kapcsolatban. A másik tábor pedig az ellenkezőjét vallja: jogunk van minél tovább élni, és joga van mindenkinek teljes értékű életre még akkor is, ha jelenleg egy még nem gyógyítható, halálos betegségben szenved.

A 2 éves lefagyasztott kislány

2015-ben fagyasztották le a világ legfiatalabb emberét, egy 2 éves kislányt, aki agytumorban hunyt el nemsokkal korábban. Az ő esete újra felkavarta a kriogenika körüli állóvizet.

2-eves-lefagyasztott-kislany

A kislányt  agresszív tumorral kezelték, de nem tudták megmenteni az életét. A lefagyasztással később - ha már gyógyítható lesz a betegség - új esélyt kaphat. A szülők a halála után döntöttek arról, hogy a kriogenetika reményteljes eljárásának vetik alá gyermeküket.

kriogenmika-lefagyasztas

Matheryn Naovaratpong lefagyasztott agya és teste egymástól különválasztva várja, hogy egy napon újra feltámasszák.

A kriogenika mellett érvelők a lány esete kapcsán újra felteszik a költői kérdést: a kislány feltámasztása a halál kijátszása lenne, vagy egy jó szándékú második esély?

Morálisan, etikusan

Nem egyszerű a válasz, hiszen a kriogenika kétélű fegyver, éppen ezért ennyire megosztó még ma is. Ha elterjed az eljárás, minden bizonnyal a gazdagabbak húznának belőle hasznot. Akinek sok pénze van, örökké élhet?

Bár a kirogenikával foglalkozó cégek folyamatosan hangoztatják, hogy nem csak a gazdagok kiváltsága lesz a halhatatlansággal játszani, be kell látnunk, a lakosság nincstelenebbik része - és ezek vannak többségben - valószínűleg csak nagyon sokára élvezhetik ezt az élethosszt jelentősen javító szolgáltatást.


kriogenika-labor Egy kriogenika labor belseje.

A vallásos embereknek csak egy része támogatja a kriogenikát. Szerintük akinek eljött az ideje, hogy magával ragadja a halál, azt nem szabad később feltámasztani, mert azzal belenyúlunk a dolgok természetes menetébe, Istent játszunk. Arról nem beszélve, hogy senki sem tudja, hogy ha majd sikerül egy lefagyasztott embert feltámasztani, az milyen következményekkel jár majd.

Az újra életre hívottnak lesz tudata? Megmarad a személyisége? Vagy a lelke - mely halálakor elhagyta testét - már nem száll vissza belé?

Az első fagyasztásos konzerválás

Ötven éve fagyasztották le kriogenetikusan az első emberi lényt, James Bedfordot, egy 73 éves, rákban szenvedő kaliforniai pszichológia professzort. Azóta a krionikus társaság tagjai "Bedford Nap"-ként ünneplik az évfordulót. A folyamat során a páciens szervezetébe fagyásgátló anyagot, krioprotektort fecskendeznek, ami megakadályozza a jégkristály képződését, a salakosítást. A kiolvasztás viszont a mai napig a hibernálás fő problémája, ezért még évtizedekig még biztosan nem fogunk csodás felélesztésekről olvasni.

kriogenika

Bedfordnak veserákja volt, ami közben átterjedt a tüdejére is, gyógyíthatatlan betegnek minősült. Bedford százezer dollárt hagyott krionikus kutatásokra, a többi pénze a pereskedésre ment el: feleségének és fiának kellett megvédenie döntését a többi rokonnal szemben. James Bedford 1967. január 12-én természetes körülmények között halt meg, pár órával később lefagyasztották testét. A fagyasztást Robert Prehoda, az 1969-es Mély Ájulás írója, Dr. Dante Brunol biofizikus és Robert Nelson, a kaliforniai Krionikus Társaság elnöke végezte.

A modern kriogenetikai eljárások során krioprotektort fecskendeznek a páciens szervezetébe meggátolva a jégkristályosodást, de Bedford idejében ezen anyagok használata még kezdetleges szinten állt.

Bár a halál beállta és a hűtés megkezdése közötti időt drasztikusan lecsökkentették, Bedford szervezetébe dimetil-szulfoxidot injekcióztak (DMSO), így nem valószínű, hogy az agyát is megvédték.

Az olyan nagy szervek esetén mint az agy, ha DMSO-t fecskendeznek bele és olyan hőmérsékleten tartják, mint a kriogenetius konzerválás során (mínusz 196), a sejtek nagy része károsodik: nincs esély a későbbi helyreállításra, és az eredeti funkciók restaurálására.

Kétséges a siker, de nem lehetetlen

A kriogenika az elmúlt években rendkívül sokat fejlődött, azonban még mindig vannak megoldásra váró problémák. Egyes esetekben más kísérletek során a sejtekben jégszilánkok képződtek, amelyek szétroncsolták a szövetet. Ezt a nehézséget azonban sikerült leküzdeni egy másik, áthidaló anyaggal.


alcor-kriogenika-labor Ezekben a fémtartályokban tárolják a testeket az Alcornál, a legnagyobb kriogenikai cégénél.

A szkpetikusok fel szokták hozni, hogy emellett meg kell találni a halálos betegség gyógyszerét, illetve fejfagyasztás esetén az új test növesztésének, illetve komplett fej- vagy agyátültetésnek a módját. Ezek pedig mind-mind olyan dolgok, melyekre még biztosan évtizedeket kell várnunk.

Átmenthetjük tudatunkat

A kriogenika jövője a legérdekesebb. Rengeteg potenciál van benne, és ha az emberiség képes lesz bánni vele, akkor az örök élet kérdése jelentéktelen lesz.

A technika olyan ütemben fejlődik, hogy 100 éven belül képesek lehetünk agyunk tartalmának teljes lementésére. A lementett adatokat aztán egy új testbe tölthetjük fel.

Nem lesz több hely a Földön

A demográfiai kérdés óriási problémát vetít előre abban az esetben is, ha az örök élet nem lenne elérhető 100 éven belül. 2015 Januárjára közel 7,3 milliárd ember él a bolygón, ami hatalmas szám. Hogy érezzük a népesség robbanást, hasonlítsuk össze egy korábbi adattal: 15 évvel ezelőtt még csak 6 milliárdan éltek a Földön.

foldbolygo

Mi történne, ha többé soha senki sem halna meg a Földön? A népesség növekedése legalább meg négyszereződne!  Vagyis néhány év alatt fél milliárddal nőne a bolygó lakossága. Ennyi embert nem tud eltartani az ökoszisztéma, egy idő után fizikálisan is elfogyna számunkra a hely.

Önmagunk Istenei

Erre jelenthetne megoldást az, hogy tudatunkat kis adathordozókra mentenénk, és legvégső esetben soha nem kapnánk többé testet, hanem egy virtuális kibertérbe töltenénk vissza magunkat. Ehhez persze mindig kellene külső emberi erőforrás, hiszen a virtuális valóságokat üzemeltető szervereket karban kell tartani.

Felmerülhet többekben az a nyilvánvaló kérdés, hogy ezzel tulajdonképpen önmagunk Istenei leszünk?

Gondoljunk csak bele. Virtuális térben fogunk létezni, és a virtuális térben jelenlévő örök életet élő emberek száma egy idő után nagyobb lesz, mint a "kint" élő embereké,  míg végül csak néhányan lesznek odakinn. Ők lesznek a mi Isteneink. Teljhatalommal fognak rendelkezni a mi kis világunk felett. Mint maga Isten.

lefagyasztott-emberi-test

Egyesek számra az a gondolat elborzasztó, hogy eltemetik, vagy elhamvasszák. A kriogenika tekinthető akár egy nagyon drága és exkluzív szolgáltatásnak. Így készülnek a XXI. század múmiái, akik egy új életben reménykednek. Ők lesznek a következő generáció?

tudomány orvostudomány


Megtekintések száma: 4328





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet