Kritikus állapot alakult ki a Balti-tengeren: a világóceánokban olyan alacsony az oxigén, hogy fuldokolnak az élőlények!

2023. július 31., hétfő

Ezerötszáz éve nem tapasztalt oxigénhiány alakult ki. A természet és a vízi élővilág a megsemmisülés határán van. A földi ökoszisztéma kártyavárként fog összedőlni ha ez az első dominó bedől...

A Balti-tengerben található a világ legnagyobb holt zónái közül több is: ezeken a területeken olyannyira oxigénhiányos a víz, hogy a legtöbb tengeri állat nem élne itt meg.

Az elmúlt 1500 évben nem volt tapasztalható ilyen mértékű oxigénhiány - állapították meg finn és német kutatók.

Eredményeiket az Európai Földtudományi Unió (EGU) Biogeosciences című tudományos lapjában mutatták be.

A kutatók szerint az ember okozta szennyezés, a Balti-tengert körülvevő országokból származó trágya és szennyvíz a fő oka a régió part menti vizei oxigénhiányának.

Az alacsony oxigéntartalmú területek terjedésének végzetes következményei lehetnek: csökkenthet a halhozamot és a tengeri élővilág erőteljes pusztulásához vezethet - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Vagyis nagyon nagy a baj, és sok szakember már azt is előrevetíti, hogy a világszerte fellépő jelenség egyre inkább terjedni fog. Ez pedig lényegében teljes mértékben fel fogja számolni a vízi élővilágot a bolygónkon. Ez pedig az az első dominó, mai ha eldől, akkor felgyorsulhat a tömeges kihalás folyamata.

Ez a kihalási folyamat sajnos jelenleg is zajlik, azonban egyelőre lassabban. A gerinces szárazföldi élőlények egy jelentős, közel 80%-a a kihalás szélén áll.

A tengerek tele vannak mikroműanyaggal, melyek tovább rontják a helyzetet, szennyezik, savasítják az óceánokat.

Az adatok szerint ez az oxigénhiány az 1900-as évek végén kezdődött, évtizedekkel korábban, mint azt eddig hitték és korábban, mint a vízminőség-ellenőrzések kezdete.

Az emberi tevékenységből származó szennyezőanyagok ráadásul a 20. század fordulóján tovább növelték az oxigénhányt.

A szennyező anyagok vízbe kerülésének hosszú távú hatása van, nehezebben állítható meg a szerepük a holt zónák terjedésében.

A Balti-tenger partvonalánál lévő folyók ilyen anyagokat szállítanak a tengerbe, elősegítve ezzel az algavirágzást.

Amikor az algák meghalnak, lemerülnek a tengerfenékre, ott a baktériumok lebontják őket, ehhez pedig oxigént használnak fel. Ha csökken a vízbe kerülő trágya és egyéb szennyezőanyagok mennyisége, várhatóan csökken az algavirágzás mértéke és csökken a holt zónák kiterjedése.

A holt zónában azonban a lebomló algák több foszfort bocsátanak ki, amely visszaáramlik a felszíni vízrétegekbe, ahol a cianobaktériumok növekedését támogatja.

Ezek a baktériumok nitrogént vesznek fel a légkörből.

"Ennek eredményeképpen ezeknek a tápanyagoknak - foszfornak és a nitrogénnek - a mennyisége azt követően is magas marad, hogy csökkent az emberi tevékenység hatása. Ez egy önmagát fenntartó ördögi kör, megállításához évtizedekre van szükség"

OSZD MEG másokkal is!

katasztrófa tudomány kataklizma

Megtekintések száma: 81136

Ajánlom a Facebookon