Ezerötszáz éve nem tapasztalt oxigénhiány alakult ki. A természet és a vízi élővilág a megsemmisülés határán van. A földi ökoszisztéma kártyavárként fog összedőlni ha ez az első dominó bedől…
A Balti-tengerben található a világ legnagyobb holt zónái közül több is: ezeken a területeken olyannyira oxigénhiányos a víz, hogy a legtöbb tengeri állat nem élne itt meg.
Az elmúlt 1500 évben nem volt tapasztalható ilyen mértékű oxigénhiány – állapították meg finn és német kutatók.
Eredményeiket az Európai Földtudományi Unió (EGU) Biogeosciences című tudományos lapjában mutatták be.
A kutatók szerint az ember okozta szennyezés, a Balti-tengert körülvevő országokból származó trágya és szennyvíz a fő oka a régió part menti vizei oxigénhiányának.
Az alacsony oxigéntartalmú területek terjedésének végzetes következményei lehetnek: csökkenthet a halhozamot és a tengeri élővilág erőteljes pusztulásához vezethet – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Vagyis nagyon nagy a baj, és sok szakember már azt is előrevetíti, hogy a világszerte fellépő jelenség egyre inkább terjedni fog. Ez pedig lényegében teljes mértékben fel fogja számolni a vízi élővilágot a bolygónkon. Ez pedig az az első dominó, mai ha eldől, akkor felgyorsulhat a tömeges kihalás folyamata.
Ez a kihalási folyamat sajnos jelenleg is zajlik, azonban egyelőre lassabban. A gerinces szárazföldi élőlények egy jelentős, közel 80%-a a kihalás szélén áll.
A tengerek tele vannak mikroműanyaggal, melyek tovább rontják a helyzetet, szennyezik, savasítják az óceánokat.
Az adatok szerint ez az oxigénhiány az 1900-as évek végén kezdődött, évtizedekkel korábban, mint azt eddig hitték és korábban, mint a vízminőség-ellenőrzések kezdete.
Az emberi tevékenységből származó szennyezőanyagok ráadásul a 20. század fordulóján tovább növelték az oxigénhányt.
A szennyező anyagok vízbe kerülésének hosszú távú hatása van, nehezebben állítható meg a szerepük a holt zónák terjedésében.
A Balti-tenger partvonalánál lévő folyók ilyen anyagokat szállítanak a tengerbe, elősegítve ezzel az algavirágzást.
Amikor az algák meghalnak, lemerülnek a tengerfenékre, ott a baktériumok lebontják őket, ehhez pedig oxigént használnak fel. Ha csökken a vízbe kerülő trágya és egyéb szennyezőanyagok mennyisége, várhatóan csökken az algavirágzás mértéke és csökken a holt zónák kiterjedése.
A holt zónában azonban a lebomló algák több foszfort bocsátanak ki, amely visszaáramlik a felszíni vízrétegekbe, ahol a cianobaktériumok növekedését támogatja.
Ezek a baktériumok nitrogént vesznek fel a légkörből.
„Ennek eredményeképpen ezeknek a tápanyagoknak – foszfornak és a nitrogénnek – a mennyisége azt követően is magas marad, hogy csökkent az emberi tevékenység hatása. Ez egy önmagát fenntartó ördögi kör, megállításához évtizedekre van szükség”
OSZD MEG másokkal is!