Kritikus jeletés: Már csak 2 év az élet

2020. május 23., szombat




Előkerült már nem is egyszer, hogy a klímakatasztrófa mellett a biodiverzitás összeomlása is fenyeget bennünket. Ezzel azonban nem foglalkozunk annyit, hiszen a klímánkat érintő változás olyan drasztikus eredményeket produkál, hogy azt gondoljuk, ennél rosszabb már nem lehet.

Klíma - biodiverzitás

Alapvető különbség van azonban a két katasztrófa között, és ez az időhányad. 

A klíma változása lassú folyamat, vagyis az emberiséget drasztikusan érintő események csak viszonylag hosszabb távon, 50-100 év múlva hoznak olyan eredményt, mely már potenciálisan életveszélyes. Persze egyes változások, mint a hurrikánok erejének fokozódása, vagy a vízhiány már most is előidéznek kritikus helyzeteket, de ez még csak az eleje az útnak.

A biodiverzitás, vagyis az élet sokféleségének csökkenése azonban nem ilyen. Alattomos, hiszen egy darabig igazából nem vesszük észre hatását, csupán annyit, hogy kevesebb a bogár a szélvédőn, vagy, hogy drágább a gyümölcs, mert kevesebb a termés.

Amikor azonban elérünk egy pontra, a rendszer összeomlik, és a hatások azonnal, mellbevágóan jelentkeznek. És ne legyenek illúzióink: ha a világ ökológiai rendszerei összeomlanak, azt maximum az olyan alkalmazkodó létformák élik túl, mint az egysejtűek, baktériumok, vagy a mély tengerek apró lényei, mi, emberek biztosan nem.

Riogatás?

Világvégét kiabálni nem nehéz, az emberiség meg is teszi nagyjából háromhavonta. Egy jóslat, egy naptár, egy bolygóegyüttállás, vagy éppen egy aszteroida van terítéken, ami zsip-zsup, mindent eltöröl.

A biodiverzitás csökkenését azonban folyamatosan monitorozza a WWF, kétévente tesz róla jelentést, és most eljutottunk oda, hogy a pesszimistább kilátások szerint 2020 az utolsó év, amikor még érdemben tehetünk a folyamat megállításáért.

Hogy számokban is megmutassuk, mekkora a baj: a világon 1970 óta vizsgálják a biológiai sokféleséget. Az elmúlt időszakban, vagyis az utóbbi 50 évben a gerinces fajok populációja 60%-kal csökkent, az édesvizek fajgazdagsága 86%-kal esett vissza. Kevesebb az erdőség is, 1990 és 2015 közt vesztettünk 129 millió hektárt, azaz közel két franciaországnyi területet vágtunk ki, és ez a tendencia növekszik!

Óvatosan kellene lépkednünk, hiszen jelenleg 1.8 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy az igényeinket kielégítsük. 

Az élelmiszer termelésünk 35%-a a beporzó rovaroktól függ, az emberiség 12%-a halászatból él, 4 milliárd ember számára a hal az elsődleges fehérjeforrás. De talán érthetőbb, ha pénzben fejezzük ki a természet értékét. A bolygón élő lények évente 125 billió dollár értéket adnak hozzá a gazdaságunkhoz. 

Ez az USA 2018-as GDP-jének több, mint hatszorosa!

Az egyetlen megoldás, ha megváltoztatjuk a hozzáállásunkat, és nem a lineáris növekedésre, hanem a körforgásos gazdaságra törekszünk, amiben nincsen hulladék, amiben végre úgy működne az emberiség is, ahogyan a természet törvényei azt megkövetelik.

OSZD MEG másokkal is! 


Megtekintések száma: 25600





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet