Kritikus ponton a Föld: ha az ítéletnapi gleccser odalesz, minden odalesz

2020. január 24., péntek




Ha az antarktiszi Thwaites-gleccser elolvad, London és New York egyetlen nagy tenger öbleivé válnak. És bár korábban azt hitték, hogy biztonságban van, kiderült, hogy a mélyben gyorsabban olvad, mint a legrosszabb rémálmainkban feltételeztük. Most sürgős nemzetközi kutatóprogram indult, hogy legalább megértsük, mi történik vele. Talán még van esélyünk megmenteni.

- írja az Index.hu

Eddig kevesebb mint 50 ember járt a nyugat-antarktiszi Thwaites-gleccseren (amelyet az esetleges elolvadásának katasztrofális következményei miatt rendszerint ítéletnapi gleccsernek neveznek), ezzel szemben a világűrben már 565-en jártak. A körülményeket tekintve nem túl meglepő, hogy a turisták elmaradása, hiszen a legközelebbi állandó sarkkutató állomás is több mint 1600 kilométerre van innen.

Január végén azonban legalább száz kutató fog a helyszínre érkezni, mivel a Thwaites-gleccsernél most nincs fontosabb hely a Földön a közeljövőben fenyegető éghajlati vészhelyzet szempontjából. A gleccser ugyanis időzített bombaként összeomlással és a sokszorosára gyorsuló olvadással fenyeget.

A gleccser területe akkora, mint Nagy-Britannia, és évi két kilométeres sebességgel csúszik bele az óceánba. A kilencvenes években vették észre először, hogy a tömege fogyatkozik, és az olvadás sebessége az elmúlt két évtizedben a duplájára gyorsult. Jelenleg

ÉVENTE 35 MILLIÁRD TONNA JEGET VESZÍT.

Ha teljesen elolvadna, az önmagában 65 centiméterrel emelné meg a világtengerek szintjét, miközben az egész 20. században 19 centiméteres volt a tengerszint-emelkedés. De ez csak a kisebbik baj. A feltételezések szerint ugyanis a Thwaites-gleccser támasztja a teljes nyugat-antarktiszi jégmezőt. Ha a Thwaites elpusztul, beláthatatlan mértékben fog felgyorsulni a mögötte elterülő hatalmas jégtömeg összeomlása és olvadása is. Még csak becsülni sem lehet igazán, hogy ez milyen következményekkel járhat, de a mértéktartó előrejelzések szerint ez 3 méterrel is megemelheti a tengerszintet pár száz év alatt. Ezzel a világ tengerparti övezetei mindenhol lakhatatlanná válnának.



ÉLHETETLENNÉ FOG VÁLNI TÖBBEK KÖZÖTT HONGKONG, MIAMI, NEW YORK, SANGHAJ, OSZAKA, RIO DE JANEIRO, HÁGA ÉS LONDON. A MALDÍV-SZIGETEK ÚGY, AHOGY VAN, ELTŰNIK.

A helyzetet még aggasztóbbá teszi, hogy a Thwaites-gleccser egyúttal a legkevésbé ismert része a Déli-sarkvidéknek. Ezt a partszakaszt térképezték fel legkésőbb, 1940-ben, az első ember pedig majd húsz évvel később lépett csak a jegére. 

Ezután harminc éves szünet következett, és a nyolcvanas-kilencvenes években is csak egy-két kutatóhajó merészkedett a közelébe. 

Végül 2004-ben tapogatták le repülőgépre szerelt radarok segítségével, ekkortól van egyáltalán fogalmunk arról, hogy milyen vastag a jege valóságban.

Az első felszíni átfogó kutatóprogram két évvel ezelőtt indult, és mostanában kezdenek csordogálni az első eredmények. Persze a Földet megfigyelő műholdak adataiból már jó pár éve monitorozzák a gleccser állapotát a magasból, de ezek a mérések nem válthatják ki a felszíni és pláne a felszín alatti kutatásokat. 

Viszont az nyilvánvalóvá vált a szatellitfelvételek alapján is, hogy nagyon nagy a baj. Az azonban nem világos, hogy a gleccser elolvadása megállíthatatlan-e, és ha bekövetkezik, ez pontosan mit jelent a tengerszintre, illetve a bolygónk klímájára nézvést.

Az nyilvánvaló, hogy a tengerek szintje emelkedni fog az eljegesedett területek olvadása miatt. Az IPCC legutóbbi jelentése szerint ez a tengerszint-emelkedés 26-110 centiméter között változhat az évszázad végéig. 

Ez több mint négyszeres különbség, így nagyon nem mindegy, hogy a part menti térségek védelmére építendő gátrendszereket a tartomány alsó vagy felső határához kell-e méretezni. Vagyis nagyon fontos lenne tudni (és itt már dollárszázmilliárdok sorsáról kell dönteni), hogy pontosan mekkora emelkedésre számítunk. Ebben pedig a fent leírtak miatt a Thwaites-gleccsernek van kulcsszerepe.

Nem tudjuk azt sem, hogy a gleccser összeomlása mikorra várható. A mélyén növekvő üreg megközelíti Manhattan nagyságát, 300 méter magas, térfogata pedig 12 milliárd köbméter. 

Amint eléggé elvékonyodik a gleccser oldala és teteje, magába fog roskadni, töredékei pedig ijesztően hamar elolvadnak majd.

legújabb radarmérések hasonló üregeket tártak fel a környező gleccserek mélyén is. Az olvadást a beáramló melegebb tengervíz okozza. Bár ez a „melegebb” csupán +3-4 Celsius-fokot jelent, ez bőven elég arra, hogy a felette elterülő jeget megolvassza.

A folyamat mára önfenntartóvá vált: a klímaváltozás miatt átalakuló tengeráramlatok több meleg vizet szállítanak a jég alá, emiatt az gyorsabban olvad, a fogyatkozó jég miatt nő a Föld hőfelvétele és a kör bezárult.

OSZD MEG másokkal is!

Forrás: Index.hu

katasztrófa tudomány érdekes


Megtekintések száma: 40167





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet