Az égitesten a fényjelenség egészen máshogy alakul ki, mint a Földön.
A Rosetta űrszonda egyik műszere különös jelenséget észlelt egy távoli objektumon – írja az amerikai Délnyugati Kutatóintézet (SwRI) oldala. A szakértők az adatok révén első alkalommal figyeltek meg sarkifény-szerű sugárzást egy üstökösön.
A Földön a sarki fény akkor alakul ki, amikor a Napból érkező töltött részecskék a mágneses mezőt követve a pólusoknál interakcióba lépnek az atmoszférával. Hasonló folyamatot már a Naprendszer több bolygójánál és holdjánál is felfedeztek, most pedig a Rosettához tartozó Alice far-ultraviolet (FUV) spektográfnak és az Ion and Electron Sensornak (IES) köszönhetően már egy üstökösön, a 67P/Churyumov-Gerasimenkon (67P/C-G) is – igaz, a kisebb objektumnál az okot nem a mágneses mezőnél kell keresni.
Jim Burch, a SwRI igazgatóhelyettese és az IES vezetője szerint a napszél az üstökös poros, jeges magja körüli gázzal lép kölcsönhatásba, ez hozza létre a sarkifény-szerű jelenséget. „Az IES műszer észlelte azokat elektronokat, amelyek az aurórát idézik elő” – mondta a szakember.
A napszél és a ködszerű gázfelhő, a kóma interakciójából keletkező UV-sugárzást az Alice FUV azonosította.
A csapat először azt hitte, hogy fotonok okozzák a sugárzást, utóbb azonban kiderült, hogy elektronok állnak a háttérben, így a jelenség inkább a sarki fényre emlékeztet.
A szakértők több műszer használatával meglehetősen pontos képet kaphattak a folyamatról. Burch hozzátette, öt évtizede vizsgálja a földi aurórákat, és nagyon meglepte, hogy a mágneses mezővel nem rendelkező üstökösnél is létezik hasonló sugárzás.
A Rosetta 2016-ban találkozott a 67P/C-G-vel. Ekkor rengeteg értékes adatot gyűjtött az objektumról, az információk elemzése még messze nem ért véget.