Különleges szupernóvát figyeltek meg, tovább mélyült a rejtély

2017. február 15., szerda




A Napnál 10-szer nagyobb tömegű csillagok nagy robbanással szabadulnak meg a külső rétegüktől. Ezeket hívjuk szupernóva robbanásnak. Most egy újabb rejtély merült fel velük kapcsolatban egy konkrét megfigyelés során.

A szupernóvákkal kapcsolatos rejtély már nagyon régóta foglalkoztatja a tudósokat. Nem sokat tudunk ugyanis még ma sem erről a titokzatos folyamatról.

Annyi bizonyos, hogy a csillagok, amikor a külső rétegüket levetik, akkor egy szupernóva robbanás keretében teszik ezt meg, általában a csillag életének a végén.

Vagyis gyakorlatilag a csillag utolsó "pillanatainak" egyike a szupernóva.

Azonban egy mostani megfigyelés még jobban elmélyítheti a rejtélyt, ugyanis rámutat bizonyos hiányos aspektusaira az elméleteinknek, a szupernóvákkal kapcsolatban.

A csillagok hasonlóan működnek, mint egy fúziós reaktor. Egy a belsejükben lezajló hidrogén fúzió az alapja a működésüknek, és ebből nyerik folyamatosan az energiát.

Ahogyan elkezdenek öregedni, egyszerűen kifogy belőlük a kakaó.

Utolsó stádiumukban már vasfúzió figyelhető meg bennük, az ennél nehezebb elemek keletkeztetése már nem jár energianyereséggel. A csillag végül saját tömegétől omlik össze, ekkor alakul ki a klasszikus szupernóva.

A jelenség annyira ritka, és olyan kevésszer sikerült megfigyelni, hogy egyelőre semmi sem tiszta vele kapcsolatban, és az sem világos, hogy milyen folyamatok zajlanak le.

Mivel nagyon csekély a megfigyelés lehetősége, ezért a most megfigyelt esemény sokat elárulhatott volna a dolgokról, de válaszok helyett csak újabb kérdéseket kaptunk.

A szupernóva robbanás során rengeteg gázt spriccelnek szét az űrbe a csillagok. Az nagy kérdés volt, hogy csak idős csillagnál történhet-e szupernóva robbanás, de a válasz úgy tűnik az, hogy nem.

Vagy legalábbis nem egyértelműen. A most megfigyelt szupernóva ugyanis jóval fiatalabb, mint eddig bármi.

Egy automatizált csillagvizsgáló azt érzékelte, hogy a nagyjából 160 millió fényévre található SN 2013fs alig három órával korábban robbant fel.

Sok mindent sikerült megfejteni, de a kérdés még mindig adott: milyen stádiumban robbannak fel a csillagok, és pontosan hogyan zajlik le a folyamat.

Rengeteg bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy az ilyen gázból álló csillagok 50%-a semmisül meg ilyen módon, míg más csillagok egyszerűen vörös óriássá nőnek, majd magukba roskadnak.

Ahogy a robbanás megtörténik, a lökéshullámok ionizálják a gázok anyagát, ezt pedig a földi műszerek is kimutatják. Az új vizsgálat felfedte, hogy megsemmisülésekor magasan ionizált oxigén vette körül az SN 2013fs-t – ezt korábban egyetlen szupernóvánál sem figyelték meg.

Megfigyelték, hogy ez a szupernóva robbanás destabilizáció miatt jött létre, ez pedig ellentmond az eddigi tudományos téziseknek.

Vagyis nem tudni, de valami miatt megváltozhatott a csillag belsejében található anyag összetétele, vagy valamiféle hiba csúszhatott a fúziós folyamatokba, aminek a következtében felrobbant.

Azért fontosak ezek a kutatások, mert elméletileg a Napunk is felrobbanhatna bármelyik pillanatban, destabilizáció, vagy fúziós folyamatok miatt.

tudomány csillagászat űrkutatás


Megtekintések száma: 35109





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet