Egy új technológia változatlan aerodinamika mellett a tizedére csökkenti a komponensek tömegét. Ilyen lehet majd a jövőben minden repülőgép szárnya?
Manapság a repülés, mint tömegközlekedési eszköz, egyre népszerűbbé válik az egész világon. Ezt nem csak annak köszönhetjük, hogy a repülés gyorsan juttatja A-ból B-be az embereket, hanem annak is, hogy sokak szerint a repülés az egyik legbiztonságosabb közlekedési eszköz a világon.
Elérkezhet a repülés forradalma
Ez azért is lehet így, mert alapvetően a repülőgépek mindig is a kor legmodernebb technológiájával voltak felszerelve, akár évekkel a „háztartási” – avagy a mindenki számára elérhető – technológia előtt.
A repülőgépek bizonyos elemeit azonban régóta próbálják még megreformálni, több-kevesebb sikerrel.
Korábban azzal is megpróbálkoztak, hogy a madarak repülésért felelős végtagjaihoz hasonlóan rugalmassá tegyék ezeket az alkotórészeket, gyakran nehézségekbe ütköztek.
Ezek a próbálkozások azonban nem véletlenül voltak sokszor bukásra ítélve. Ugyanis nagyrészt mechanikus megoldásokra törekedtek, ami eleve zsákutcába vezette a mérnököket.
Ezek a szerkezetek viszont sokszor olyan nehezek voltak, hogy hatékonyság terén eltörölték a simább aerodinamikai felület nyújtotta előnyöket.
A jövő repülőgépeinek szárnya
Mi több, a szárnyak felépítését nyilvánvalóan bonyolultabbá tették, illetve megbízhatóság szempontjából is hagytak némi kívánnivalót maguk után.
Vagyis a több mechanikus alkatrész csak még nagyobb meghibásodási lehetőséget vetített volna előre. Éppen azért az MIT és a NASA közös erővel vetette bele magát az elmúlt években, hogy megreformálja a repülőgépek szárnyait.
Az egyik friss koncepciójuk lényege, hogy az egész szárnyat flexibilissé kívánják változtatni.
Egy sor könnyű szerkezeti darabot használva a tudósok egy olyan struktúrát hoztak létre, amely a szárnyvégi motorok által gerjesztett nyomás hatására képes volt elcsavarodni.
Olyan lesz az egész szárny, mintha egy több darabból álló tollazatból állna, amelyek mozgásképesek és kellően simák az aerodinamikához.
Ráadásul, akár a legalapvetőbb alkotóelemeire is le lehet bontani őket, hogy aztán valami mást állítsunk össze belőlük.
Talán a technika legnagyobb előnye az aerodinamika és az üzemanyag-használat hatékonyságára gyakorolt pozitív hatásában rejlik.
Akár napenergiával is működhetnek
Sokakban felmerült a mostani fejlesztés kapcsán, hogy bizony akár napelemként is működhetnének ezek a „tollazatok”. Így ha a repülőgépek komplett energiaellátását ugyan nem is, de részben tudnák fedezni.
Ez pedig szintén hatalmas technológiai újítás lenne, ami előbbre vinné a modern repülőgépek hódítást, és sokkalta bizonyságosabbá, és környezet barátabbá tenné őket, mint a jelenlegiek.