A rejtélyes élőlény a földit ezerszeresen meghaladó sugárzásban, mínusz 250 fok alatt, oxigén nélkül is képes elélni 10 napon keresztül is. A DNS szerkezete pedig alig hasonlít bármire itt a Földön.
Az akár másfél milliméteresre is megnövő medveállatkák a Földön mindenhol előfordulnak a Himalájától a tengerek mélyéig.
Évekig kibírják víz nélkül, túlélik a mínusz 200 Celsius-fok alatti és a plusz 150 feletti hőmérsékletet, a nagy nyomást és sugárzást.
Jóformán elpusztíthatatlannak számító élőlényekről van szó, regenerációs képességüket pedig a mai napig sem sikerült teljesen megfejtenie a kutatóknak.
Elpusztíthatatlanok
Az európai űrügynökség már több ízben kísérletezett medveállatkákkal egy orosz műhold fedélzetén a világűrbe szállították, ahol tíz napot töltöttek a Nap ultraibolya sugárzásának, és a kozmikus háttérsugárzásnak kitéve, az abszolút nulla fok közelében, oxigén nélkül.
A Földre visszatért állatokat megvizsgálva a kutatók azt tapasztalták, hogy 68 százalékuk túlélte az űrutazást, sőt, szaporodásra is képesek maradtak. A tudósok számára a legmeglepőbb az volt, hogy a földit ezerszeresen meghaladó ultraibolya sugárzás sem pusztította el őket, pedig elvileg annak súlyosan roncsolnia kellett volna a DNS-szerkezetüket.
Azt gyanítják, hogy az állatok valahogyan képesek helyreállítani a DNS-üket ért károsodást.
A nyílt űrben eddig csak baktérium szintű földi létformák voltak képesek életben maradni.
Az, hogy egy náluk sokkal bonyolultabb szervezet is képes erre, a tudósok szerint alátámaszthatja, hogy létezhetnek a miénktől eltérő, idegen létformák, rövidebb távon pedig az orvostudomány profitálhat abból, ha sikerül megfejteni a medveállatkák regenerációs képességének titkát.
Idegen DNS van bennük
Az első genetikai vizsgálatok döbbenetes felfedezésre világítottak rá a medveállatkákkal kapcsolatban. Mégpedig arra, hogy
a DNS-ük egyhatoda idegen DNS-t tartalmaz. Egyetlen más Földi állat genetikai szekvenciájához sem hasonlít ez a láncolat.
Az idegen gének egy része a Földről származik ugyan, de ezek beépülve összefonódnak olyan génekkel is, melyek eredetét nem sikerült megfejteni, és talán a bolygónkon is túlmutatnak.
Kiderítették, mintegy 6000 idegen génre tesznek szert főként baktériumoktól, emellett növényektől, gombáktól és archeáktól, egysejtű ősbaktériumoktól. A maradékkal viszont nem tudnak elszámolni, így valószínűsíthető, hogy földönkívüli DNS szekvencia is van bennük, ezért ennyire ellenállóak.
A Földi élet csírái
A medveállatkák rejtélyes felépítése és ellenálló képességük alkalmassá teszi őket arra, hogy élettelen világokat népesítsenek be.
Több elmélet is kering arról, hogy talán ezek az állatok voltak, amik annak idején a bolygónkra hozták az életet, mintegy „megfertőzve” az addig steril bolygót.
Hogy ez tényleg így van-e arra még nem rendelkeznek elég perdöntő bizonyítékokkal a tudósok, de a jövőben több tanulmány és kutatás fog arra irányulni, hogy ezt a kérdést megválaszolják.