Az agyunkban rejtőzik Isten? Mi van, ha minden pusztán gének és idegsejtek kavalkádján múlik? Megdöbbentő összefüggéseket tártak fel, ugyanis lehet, hogy minden vallási fanatikus egy agysérülésnek köszönheti a hitét!
Isten létét már régóta keressük a világban. Az ember már a kezdetektől kezdve mindig is hitt egy felsőbb teremtő létezésében. Egy olyan lényben, egy entitásban, mely az egész világért felel.
Akitől, vagy amitől ered minden.
Soha eddig senki sem jutott közelebb a megoldáshoz, és fejtette meg nemcsak magát Istent, de a vallással kapcsolatos hitnek a mivoltát.
Úgy tűnik, ez most megváltozott, mert egy történelmi bejelentés kapcsán nemrégiben kiderült, hogy a kutatók rábukkanhattak az agy egy régiójában valamire, ami közelebb vihet minket Istenhez.
Kutatók egy csapata most az állítja, sikerült olyan régiót találniuk az agyban, melynek sérülése növelheti a vallásosság iránti fogékonyságot. vagyis az Istenben való hit lehetséges, hogy genetikailag kódolva van az emberekben?
Az, hogy valaki hisz-e, vagy sem, tehát nem többön múlik, mint random genetikai kódok és neuronok halmazán? Tényleg ennyire egyszerű, ennyire „rideg számítás” lenne az egész?
A hitvilág és a vallási szakemberek természetesen azonnal támadták a kutatást, mondván, hogy Isten a tudomány által sem kifürkészhetetlen, és nem lehet a hitet pusztán biológiailag „megmagyarázni”.
A tudomány azonban ennél is tovább megy: kimutatták, hogy az agy ezen területének sérülése csökkentheti a kognitív rugalmasságot.
Gyakorlatilag azt is lehetne mondani, ha nagyon sarkítani akarnánk, hogy egyfajta agysérülés okozza azt, ha valaki jóval fogékonyabb a vallási fundamentalizmusara. – állították a kutatók.
Hogy miről is szólt pontosan ez a kutatás? A vallásosság neurológiai alapját keresték a tudósok, különösen a prefrontális kéregben. Ehhez egy irdatlan nagy adathalmazt használtak fel, ami akkor keletkezett, amikor a vietnámi háborúban harcoló, hatalmas traumán átesett veteránokat vizsgálták meg.
Ennek a kísérletsorozatnak a keretében hasonlították össze az agysérüléssel rendelkező katonák agyát egészséges emberekével.
Meg is találták az eltérést, lés idővel arra is rájöttek, hogy mit okoz az eltérés.
Az analízis kimutatta, hogy az alanyok a károsodás után kevésbé lettek nyitottak az új ötletekre. Ez magyarázatot adhat arra, hogy ezek a veteránok miért voltak fogékonyabbak a vallásos elképzelésekre.
Az feketén fehéren tényleg azt jelentené, hogy a hit, és a vallásosság a hátsó-oldalsó prefrontális kéreg funkcionalitásától függ?
Sokan kételkednek, főleg vallásos emberek az eredményekben, míg mások úgy hiszik, a tudósok tényleg közel járnak a vallás biológiai eredetének megfejéséhez. Egyesek szerint ugyanis könnyen elképzelhető, hogy egyes gének, és agyi régiók sajátosságai nem csak nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki hisz-e Istenben, hanem konkrétan meg is határozzák.
„Az eredmény természetesen nem jelenti azt, hogy minden mélyen hívő ember agysérült, illetve, hogy a károsodás minden esetben vallásossá teszi az érintettet.” – mentegetőztek a tudósok.
Egyelőre a tanulmány pusztán annyit állít, hogy akinek megva ez a nem túl súlyos agyi sérülése, sokkal nehezebben fogad be új gondolatokat, és növekedik egyúttal a vallási fanatizmusa is.
OSZD MEG másokkal is!