Lassan felforrnak az óceánok?
Lassan felforrnak az óceánok?
Lassan felforrnak a világóceán? A globális felmelegedés előbb-utóbb meg fogja ölni a vízalatti ökoszisztémát, és felborítja a Föld időjárását?
A legújabb mérések riasztó eredményeket mutatnak a jövőre nézve. Ha nem teszünk valamit, hamarosan visszafordíthatatlan hatások érhetik a Csendes Óceánt és élővilágát.
Vészjósló mérések
A tengerek, óceánok vízfelszíni hőmérsékletét a különböző műholdakra szerelt radiométerekkel (sugárzásmérőkkel) mérik, a méréseket kiegészítik a helyszíni, a tengeren úszó bóják által mért adatokkal.
A vízfelszín egyes pontjaira sok éves átlagot képeznek. Az ettől való eltérés a tengerfelszín hőmérsékleti anomáliája (SSTA, sea-surface temperature anomaly). Ezekből a NOAA környezeti hatások szemléltetését végző laboratóriumában (Environmental Visualization Lab) állították elő a térképes megjelenítést.
Az animáció 2015. február és 2016. február között mutatja be a vízhőmérséklet eltérését az átlagostól. A jobb alsó sarokban lévő skáláról leolvasható, hogy az eltérés mindkét irányban több fok is lehet.
Szembeötlő egész évben a piros szín túlsúlya, vagyis az óceánok, tengerek vízfelszíne térben és időben túlnyomórészt melegebb az átlagosnál.
Ugyanakkor néhány helyen, például a Tűzföld és az Antarktisz között az év nagyobb részében több fokkal elmaradt a vízhőmérséklet az átlagtól.
Az animáció legfeltűnőbb jelensége a 2015-2016. évi, szokatlanul erőteljes El Niño jelenség (ENSO, El Niño Southern Oscillation), vagyis
a Csendes-óceán egyenlítői vidékén, a keleti medencében a dél-amerikai partokig húzódó, az átlagosnál több fokkal melegebb víz.
(A jelenség azért kapta az El Niño, azaz Kisded nevet, mert általában karácsonykor éri el maximumát. Ebből a szempontból a 2015. év legkevésbé sem tipikus, mert a jelenség szinte egész évben markánsan jelentkezett, bár kétségtelen, hogy az év vége után észrevehető a gyengülése.)
A globális felmelegedés okozta katasztrofális hatások
A Föld lakói ébredeznek, legalábbis egyre jobban tudatában vannak az átlagemberek is annak, hogy mekkora a környezeti károsodás bolygónkon, melyek nagyrészt visszavezethetőek az általunk használt, üvegházhatást okozó gázok jelenlétéhez a légkörben.
Az amerikai Nemzeti Hó- és Jégadatközpont (NSIDC) szerint a Jeges-tengert beborító téli jégtakaró maximális kiterjedése 14,52 millió négyzetkilométer volt 2016-ban.
Ez csaknem 13 ezer négyzetkilométerrel kevesebb a 2015-ös korábbi rekordnál, és mintegy 1,1 millió négyzetkilométerrel marad el a harmincéves átlagtól.
A kutatók 1979 óta követik nyomon műholdfelvételek révén az északi-sarkvidéki tengeri jég szezonális kiterjedését.
A hőmérséklet változása sem egyenletesen oszlik el globálisan. A földfelszín melegedése 1979 óta kétszer gyorsabb volt az óceánokénál. Egészen pontosan 0,25 °C évtizedenként szemben a hasonló időszak alatt elért 0,13 °C-kal.
Egy vezető, ám sokak által vitatott elmélet szerint az észak-sarkvidéki tengeri jég megfogyatkozása megváltoztathatja a futóáramlást - viszonylag szűk keresztmetszetben összpontosuló, nagy szélsebességű vízszintes áramlási zóna -, ami több szélsőséges időjárási jelenséget eredményezhet a jövőben.
Megtekintések száma: 3041
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
