Egy különös anomáliára figyeltek fel a Marson a Curiosity által készített egyik képen. Az objektum első ránézésre egy lebegő kanálra emlékeztet.
[dropcap]S[/dropcap]aját elménk játszik velünk, amikor nem egyszer alaktalan tárgyakban általunk ismert alakzatokat vélünk felfedezni – a most feltűnt marsi „kanállal” azonban nem biztos, hogy ez a helyzet.
Bár elég valószínűtlen, hogy a marslakók hatalmas, kőből készült nagykanaláról lenne szó, könnyen lehet, hogy a kőformáció tényleg kanálszerű, és nem a képzeletünk tréfál meg bennünket.
A Curiosity örökítette meg a Mars felszínén azt a furcsa alakzatot, amit leginkább egy lebegő kanálként ismerhet fel az emberi szem. Ennek a képzettársításnak pareidolia a neve, és ez a jelenség felelős azért, hogy bizonytalan és véletlenszerű ingereket (hangokat, képeket) konkrétnak és tisztán kivehetőnek érzékelünk. Legismertebb példái közé tartozik, ha a felhőkben alakokat látunk, vagy rejtett üzeneteket hallunk visszafelé lejátszott lemezeken.
A Marson a szél az erózió fő oka, és mivel a gravitáció jelentősen kisebb, mint a Földön, valamint az atmoszféra is vékonyabb, sokkal lágyabb és elegánsabb alakzatokat képes kifaragni a kőzetekből. Könnyen lehet, hogy a kanál valóban az egyik kőszikla folytatása, és valóban úgy fest, mint az itthoni evőeszköz, merő véletlen folytán.
Persze a fény-árny játék is biztosan rájátszik arra, hogy ismerős alakzatnak látjuk. A kanalas kép jobb oldalán ott látható egyébként egy vékony, fehéres vonal, ez a bolygón átfutó, epizodikus múltbéli áradásokról tanúskodik. A Mount Sharp környékén már többször találkozhattunk ehhez hasonló ásványi folyásmaradványokkal.