A NASA vizsgálja, lehet-e krumplit termeszteni marsi körülmények között a Mentőexpedíció című fimben látottakhoz hasonlóan.
[dropcap]A[/dropcap] perui nemzetközi burgonyaközponttal (CIP) együtt folytatott kísérletben laboratóriumban hozzák létre a marsi légkört, a vetéshez a vörös bolygón talált anyaghoz igen hasonló közeget, a Pampas de La Joya-sivatag talaját használják – tudósított az abc.net.
Nemcsak azt tesztelik, vajon a jövőbeli emberi kolóniák képesek lesznek-e saját növényeik marsi termesztésére, hanem azt is, hogy lehet élelmet termelni zord földi viszonyok között.
„Hogy lehetne jobban tanulmányozni a klímaváltozást, mint ha a kétmilliárd éve halott bolygón próbálkozunk növényültetéssel? Ha a Mars extrém viszonyai között képesek vagyunk erre, földi életeket is menthetünk” – vélte Joel Ranck, a CIP munkatársa.
A kísérlettel fel szeretnék hívni a figyelmet a krumpli alkalmazkodóképességére, valamint további növénytermesztési kutatásokat és kísérleteket szeretnének végezni a Föld kietlen vidékein, ahol alultápláltság és szegénység uralkodik.
A Mars légkörének majdnem 95 százaléka szén-dioxid, ez jót tehet a burgonyának, amelynek hozama kétszerese-négyszerese is lehet az átlagos földi körülmények között termesztett gumóénak – írja az MTI.
A CIP szerint a burgonya kitűnő C-vitamin-, vas- és cinkforrás, olyan mikrotápanyagokat tartalmaz, amelyekben hiányt szenved a Föld sok alultáplált népcsoportja.
A Marsi kolóniák sikerének kulcsa
Nagyon sok múlik azon, hogy a Marsra érkező űrhajósok képesek lesznek-e szaporítani a növényeiket a bolygón. Ha ugyanis ez lehetséges – persze ugyanúgy elzárt üvegházban, mint a Mentőexpedíció című filmben – akkor a bolygó kolonizációja szépen lassan, de kezdetét veheti.
2018-ra tervezi az indulást az Inspiration Mars alapítvány, ez lenne az első embert szállító űrhajó, amely megközelíti a Marsot.
2018-ban, vagy később kezdik meg a Mars Sample Return küldetést, melynek célja anyagminta visszahozása lesz a Marsról. Ekkor indulna a második Mars Telecommunications Orbiter (MTO–2) is.
2020-ban indulna a Mars Scout program negyedik szondája. Ezek az űrrepülések készíthetnék elő az első emberes Mars-expedíciókat, amelyek a 2020-as-2030-as években remélhetők. Távolabbi célok a Mars kolonizálása, majd terraformálása.
Miközben sokak a Mars és a Hold kolonizálásán gondolkodnak, mások szerint az első űrkolóniák bolygó körüli pályákon fognak keringeni. Egyes megállapítások szerint az ehhez szükséges nyersanyagok elegendő mennyiségben vannak jelen a Holdon és a Kisbolygóövben, valamint bőséges és könnyen hozzáférhető napenergia áll rendelkezésre.