A tudósok legújabb kutatási eredményei nem zárják ki a korábban elképzelhetetlennek hitt szilícium alapú életet.
A tudomány sokáig csak a szénalapú életet ismerte, és úgy voltak vele a kutatók, hogy csak ezen a vonalon alakulhat ki értelmes élet más bolygókon.
Aztán a kétezres évektől kezdve egyre több árulkodó jel mutatott afelé, hogy ez a felételezés talán nem kicsi hibás, és alábecsültük az életet.
Létezhet szilícium alapú élet
Az élet ugyanis sokkal fogékonyabb annál, mintsem korábban gondoltuk volna róla.
Gyakorlatilag bármilyen más alapokon is nyugodhatna, ez persze túlzás, de azóta a tudomány már többfelé kezdett el vizsgálódni, és ma már a szilícium alapú élet létezését sem tartják kizártnak.
A szilícium, ami az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló elem a Földön, akár az élet építőköve is lehet.
Ezt egy új kísérletsorozat is alátámasztotta, mely során sikerült sejtekkel megoldani a szén-szilícium kötést.
Vagyis képesek létformák létrejönni a szén nélkülözésével, pusztán szilícium alapon. Létezik egy úgynevezett szén-szilícium kötés, melyet az emberiség már régóta ismer.
Ez rengeteg helyet ott van számos felhasználási területen, többek között festékekben, félvezetőkben, számítógépekben , tévékben. Bár a természetben milyen kötést még soha nem találtak, és valószínűleg a Földön nem is fognak, elég nagy az esély arra, hogy létezzek szilícium alapú élet.
Rejtély a szilícium szerepe
Az oxigén mellett a szilícium a második leggyakoribb elem a földkéregben, de az mind a mai napig rejtély, hogy pontosan milyen szerepe van, és miért található meg ennyire nagy mennyiségben.
Ugyanis semmilyen biológiai folyamathoz nem köthető. De akkor miért van jelen ilyen nagy tömegben?
A kutatók erre a kérdésre még nem találták meg a választ, és csak sejtéseik vannak. A kérdés azért érdekes, mert elméletben ugyanúgy a szilíciumból is kialakulhatott volna az élet, mint a szénből, így érthetetlen, miért nem lépett interakcióba semmilyen biológiai folyamattal.
Az egyik legfontosabb közös jellemzőjük továbbá, hogy négy atommal képesek egy időben kötést alkotni, ami azt jelenti, hogy képesek az élet alapját képező hosszú láncok kialakítására is. Mint amilyenek a fehérjék és a DNS.
Kísérletekkel igazolták
A mostani kísérletek egyértelműen igazolták, hogy képesek létrejönni olyan kémiai kötések, melyek élő kötések a szilíciumkötések mellett.
Vagyis ha a körülmények adottak, már nem csak elviekben lehetséges, hogy létezzenek olyan élőlények a világegyetem távoli szegleteiben, melyek szilícium alapúak.
a kutatók azzal kezdték, hogy az izlandi hőforrásokat kedvelő Rhodothermus marinus baktériumból kivontak egy proteint, amit citokróm c enzimnek neveznek, és az elsődleges szerepe az, hogy az elektronokat szállítsa a sejtekben.
Ám az is kiderült, hogy a szilícium atomok szénhez való kötését is elősegítheti. Második lépésként E.coli baktériumokkal kezdtek kísérletezni, és végül megtörtént a csoda.
Háromszori mutáció után a fehérje képes lett tizenötször hatékonyabban szén-szilícium kötést kialakítani, mint bármilyen más szintetikus katalizátor
Ez az élet utáni kutatás tudományában is nagy változást hozhat, hiszen nem csak a szénalapú élet nyomait kell majd vizsgálniuk a jövő küldetéseinek, hanem azt is, hogy más alapokon, például szilíciumon alapuló, biológiai folyamatok nyomait is észlelni tudjuk.