Létezhet Gíza rejtélyes fekete piramisa: átírhatja az emberiség múltját
Létezhet Gíza rejtélyes fekete piramisa: átírhatja az emberiség múltját
A Gízában található 3 piramis helyett eredetileg négy lehetett. A rejtélyes fekete piramis az ősi szövegek alapján elveszett az idők során.
Ma a tudomány és a régészet gízai piramisok néven három piramist ért: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait.
Létezhetett azonban egy titokzatos, negyedik piramis, amit sok ősi egyiptomi szöveg és kódex csak a fekete piramisként emleget. Mi lehetett ez?
Egy ősi, különleges piramis, mely eltért a többitől? Egy túlvilági átjáró? Vagy valami egészen más?
Kezdjük azzal, hogy a terület viszonylag nagy, és különböző megtalált épületmaradványokban gazdag.
Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat – köztük I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisát –, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, I. Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket.
A három legnagyobb piramist Kr. e. 2600 és 2500 között építették. Ha a fekete piramis valóban létezett, a legrégebbi piramis lehetett.
A gízai piramisok közvetlen környezetében álló Nagy szfinxről ellenben úgy tartják, hogy szintén jóval régebbi lehet annál, mint amit hivatalosan állít róla a tudomány.
Erről korábban már egy nagyobb átfogó cikket is írtunk, melyben meg van említve, miért tagadják le az alapvetően muzulmán vallású egyiptomi régészet a szfinx korát.
Ősi szövegek, kódextöredékek bizonyítják, hogy egykoron nem három, hanem négy piramis állt a területen. Ezen információk egyértelműsítik, hogy létezett egy negyedik, fekete kőzetanyagból épült piramis, mely az egyik legnagyobb, és legrégebbi piramis volt, ami valaha létezett.
Később még egy felfedező régész – Federic Nordan - is azt állította, hogy a kutatásai alapján bizton állítható, hogy létezett egy rejtélyes piramis. Az 1700-as években még egy titokzatos térképhez is hozzájutott, mely a területről készült.
A korabeli ősi leletek, és szövegek mind említést tesznek egy piramisról, ami egy a gránitnál sokkal masszívabb, éjfekete anyagból állt.
A szkeptikusok szerint a negyedik piramist tévesen keverhették össze a gizai piramisok körül álló épületekkel, és apróbb piramisokkal.
Azonban az ősi leírások túl egyértelműek arra vonatkozóan, hogy egy fekete piramis állt a területen.
Ráadásul a szóban forgó rejtélyes térkép valóban ábrázolja is ezt a negyedik piramist, és a dokumentum minden régész szerint hiteles.
Állítólag már több kutatás indult arra vonatkozóan, hogy rátaláljanak a negyedik piramisra, de a kutatások nem vezettek eredményre.
Sokak szerint talán a 18. században semmisülhetett meg valamilyen okból, mások szerint szándékosan rombolták le. Hogy miért?
Ennek sok oka lehet, de a paleoasztronautika híve szerint azért kellett megsemmisülnie, mert kiderült, hogy sokkal régebbi az összes Egyiptomban fellelhető piramisnál. Ez a régészet számára elfogadhatatlan volt.
Egy piramis, mely a piramis előtti, és Egyiptom előtti időkből származik? Lehetetlen!
Mások szerint az egész piramis csak el lett temetve, vgy a lerombolása után mélyen a homok alá temetették, hogy elrejtsék az emberiség elől, mert az egy sötét, történelmen kívüli múltról mesélt.
Egy olyan civilizáció műve lehetett, mely soha nem is létezhetett a jelenlegi ismereteink szerint.
Legalábbis a régészek számára igen kellemetlen tényként él a fekete piramis legendája, hiszen rengeteg olyan dolgot bizonyíthat, amit oly serényen próbálnak letagadni az emberiség múltjával kapcsolatban.
OSZD MEG másokkal is!
rejtély rejtélyek eltitkolt történelem egyiptom tiltott régészet
Megtekintések száma: 74313
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
