Egy teljesen idegen környezetben megmaradt magyar csodáról beszél a világ. Az egykori ezer éves magyar birodalom egy utolsó, elmorzsolt könnycseppje ez a falu!
Azt gondolná az ember, hogy a Trinanoni békeszerződés után külföldre szorult magyar falvak mára már kihaltak, és csak néhány száz kilométerre tőlünk lelhetők már csak fel.
Ezért sem tudnak sokan mit kezdeni azzal a magyar lakta és magyarul beszélő faluval, mely a Fekete-tengertől néhány kilométerre található.
A TV2 stábla Vujity Trvrtkoval látogatott el ebbe a hihetetlen, magyarok uralta „ozásiba”. Erre a piciny szigetre, ahol Magyarországtól csaknem 1000 kilométerre még felcsendül a magyar nóta.
Lakói katolikus magyarok, csángók. Mindenki érti és beszéli a magyar nyelvet.
Talán ez a legkeletibb, egyelőre még érintetlen magyarok által lakott település, amiről a román miniszterelnök-helyettes (Kelemen Hunor) sem tudta, hogy létezik.
Ez a félezres falucska teljesen magyar lakta hely. Mint egy kis megmaradt csoda, az egykori ezer éves határtól néhány száz kilométerre.
A tengermelléki magyarokkal a Tv2 stábja találkozott is. A csángóföldi magyarok által lakott piciny falu szinte mesebeli.
A nagy „verekedés” – így nevezték sajátosan ott a világháborút – tömegével indultak megy a csángóföldi magyarok keletre, a tenger felé. Hatalmas szekerekkel indultak útnak a családok, és azok, akik már éheztek, és túl ridegnek tartották a körülményeiket.
Így születhetett meg az a pici település, ahol a Vujity Tvrtko is járt.
Rengeteg itt az ortodox hívő, és sok a muzulmán dzsámi, azonban egyetlen templom van, ami katolikus, ez a mi tengermelléki magyarjaink temploma.
A temetőikben elrománosított magyar nevekkel találkozhatunk. A keresztfák mögött ott magasodik a katolikus templom.
Minden képzeletét felülmúlta az odaérkező stábnak az, hogy MINDEN ember magyarul beszélt a faluban.
A falubeliek közül sokan elmondták, hogy az első nagy verekedés után a magyarok egy része itt kötött ki, mivel a román államtól földet kaptak. Először csak 3-4 ember és család emelt itt házat, majd a második nagy verekedést követően elkezdett kialakulni a falu.
Oituz faluja tehát az ezer éves Magyarország egyfajta lenyomata. Egy emlék. Sokan pedig úgy tartják, hogy az egykori Nagy Magyarság elmorzsolt, távolra gördülő könnycseppe.
OSZD MEG másokkal is!