Ma is rejtély a tudomány számára, hogyan hozták létre a piramisokat!

2018. január 25., csütörtök




Számos elmélet próbálta magyarázni, eddig egyik sem állta ki az elméleti próbákat! Hogyan készülhettek VALÓJÁBAN ezek a mestermunkák?

Gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait.

Egyiptomban számos más piramis található, köztük a piramisok korát megelőző időkből származó piramiskezdemények is vannak.

Ezek, és sok más hasonló régészeti lelet azt sejtetik, hogy a piramisok építéséhez szükséges technológia már a gízai nagy piramis előtt az emberiség rendelkezésére állt.

Igen ám, de a történelemtudósok szerint abban az időben, több ezer évvel a nagy piramis és a szfinx építése előtt nem voltak még kialakult nagy csoportba rendeződött emberi társadalmak.

Vagyis ezen piramisok egy része civilizáció előtti, ami a mainstrem régészet állásfoglalása szerint lehetetlen.

Sokak szerint az is lehetetlen, hogy ezek a hatalmas piramisokat külsős segítség nélkül építette az egyiptomi civilizáció. Mérnökök számolták ki, hogy rengeteg ideig mérhetetlenül nagy tömegnek kellett volna a megépítésben részt vennie, ez pedig még mai szemmel is elképzelhetetlen.

Ráadásul az akkori embereknek nem voltak olyan modern eszközei, amilyenekkel napjaink építészmérnökei rendelkeznek.

Sokan nem tudnak megbirkózni azzal a gondolattal, hogy az egyiptomiak modern eszközök nélkül, egyszerű szerszámokkal ilyen hatalmas épületeket tudtak készíteni, ezért nyúlnak más - amúgy még nehezebben hihető - magyarázatokhoz.

Hogyan voltak képesek több tonnás köveket elszállítani több száz kilométerre, majd a megfelelő helyre emelni azzal a technológiával, amivel az ókori egyiptomiak rendelkeztek nagyjából 4500 évvel ezelőtt.

Hogy tudták a kezdetleges eszközeikkel kifaragni és olyan pontosan egymáshoz illeszteni a több tonnás tömböket?

A gízai nagy piramis eredetileg 2,5 millió kőtömbből áll, amelyek átlagosan egy köbméteresek és két tonnásak. Vannak ennél jóval nagyobb és nehezebb tömbjei is – néhány tömb eléri a 30-40 tonnát is.

A Kheopsz-piramisnak a csillagászati tájolása is igen impresszív, a pontos adatok szerint északon mindössze 0° 2’ 28” délnyugat felé, délen 0 °1’ 57”-nyire délnyugat felé, keleten 0° 5’ 30” északnyugat felé, nyugaton 0° 2’ 3” északnyugat felé térnek el az oldalai a valós földrajzi iránytól. 

A többi gízai piramisnál sem sokkal nagyobb az eltérés.

Mindez nem véletlen, és a paleoasztronautika hívei szerint kapcsolatba hozható olyan elveszett - esetleg földönkívüli - civilizációkkal, akiktől az egyiptomiak kölcsönözhették tudásukat és csillagászati ismereteiket.

A legnagyobb rejtély persze az, hogyan sikerült a kéttonnás köveket a helyükre vonszolni a sivatagban és akár száz méteres magasságba felemelni.

Számos elmélet látott már erről is napvilágot, az egyik szerint talán valahogyan a Níluson úsztatták le őket, mások szerint hatalmas szerkezeteken szállították át ezeket.

Ne felejtsük el, hogy átlagosan 2-3, extrém esetben akár 30-40 tonnás tömbökről van szó, ezek mozgatása nem annyira könnyű, még napjaink gépeivel sem...

Előbb épültek, mint azt gondoljuk, mert a gízai piramisok alaprajza az Orion csillagképhez hasonlít. Lehet, hogy ez azt mutatja, honnan jöttek az idegenek?

Senki sem tudja, de az biztos, hogy a piramisok mélyen megőrzik a végső titkot, ami építésükkel és az idegenek a Földre való látogatásával is kapcsolatban lehet, elvégre sosem tudni, hogy mi az a végső titok, ami majd kiderül egyszer.

OSZD MEG másokkal is!

tudomány történelem egyiptom régészet


Megtekintések száma: 106957





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet